Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI (A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE)
be államkölcsönre 5 327 905 korona értékben, és 2019 egyén kért 1 millió 428 ezer korona segélyt. 70 000 lakos élt ekkor Kecskeméten 16 000 háztartásban 12 000 ház- és tanyatulajdonosként.)47 A művésztelepi építkezést sem kímélte a földrengés. Július 10-én Gazdik tüzetes vizsgálat alá vette az épületeket. A villáknál az összes kémény megrepedt, némelyik a repedés felett elfordult. Az összes villában a szerkezeti, a tégla- és rabicfalakon kisebb-nagyobb repedések keletkeztek, ezek mentén a vakolat lehullott. A műterem- bérház homlokzatán Perlott Csaba Vilmos festő által festett képek megrongálódtak, nagy felületen leváltak, a fennmaradt részek megrepedeztek. Gazdik az olyan helyeken, ahol a repedés a falak testében is észlelhető volt (pl. téglatörések), a repedési vonal mentén kb. 45 cm szélességben a falat alulról felfelé kibontatta és egész vastagságban portland cementbe falaztatta. A festőiskolán csak a téglából épült homlok- és végfalakon történtek repedések, eltolódások, a cserépfedés azonban teljesen használhatatlan lett, újra kellett készíteni. A műterembérházon az összes kéményt a veszélyes részekig le kellett bontani, majd mind a négy sarkukon szögvas keretbe foglalták. Mivel az épületen a jobb- és balszárnyon lévő nagy oromfalak kihajoltak kb. 5 cm-rel, ezek visszahúzására 6-6 db 2 cm átmérőjű kontracsavaros vaspántot alkalmaztak. Ugyanebben az épületben az összes műteremben, az előterekben a falak megrepedtek, kivéve a portland cementbe rakott pillérek. A lépcsőfokok egymástól elváltak, az élek megrepedtek. Az épület jobb- és balszárnyán a földszint feletti födémben 4 db téglaboltozat lecsúszott. A homlokzat 40%-át újra kellett vakolni.48 49 Július 10-étől október végéig folytak a javítási, helyreállítási munkák. Ifj. Gulyás János az építési napló bejegyzése szerint közölte a művezetőséggel, hogy a mű- terembérház épületében beállt károk helyreállítását az általa korábban végzett munkában 14 000 koronáért hajlandó elvállalni. A festőiskolánál a nyugati végfalakat le kellett bontani egészen a szigetelő aszfaltlemezig és 33 cm vastagságban portland cementbe falazták. Az összes repedést falkiváltással javították. Minden villán „Koch-féle” kéménytoldót alkalmaztak. A villákban a dolomit padlóbeton is megrepedezett a földrengés következtében, javításukat augusztus 24-én kezdték meg. Augusztus 26-án villám csapott be az Olgyay- villába, megrongálta a tetőszerkezetet. Szeptember elején a villákon folytak a javítások, de már szerelték a fürdőkádakat, a takaréktűzhelyeket falazták, virágtartókat készítettek és a villanyszerelés is folyamatban volt. Ifj. Gulyás János október 5-én a következőket jegyezte be az építési naplóba: ,,7ek[intetes] Művezetőség! Tisztelettel van szerencsém bejelenteni, hogy a Doloment Hézagmentes Padlógyár Rt. Gyárépülete leégett, ki a hézagmentes padlóburkolást készíti, így a munkák befejezésében késlekedés áll be akaratukon kívül.'*9 ________________________Egy építési napló titkai (A Kecskeméti Müvésztelep épitéstörténete) 4 7 „Kecskemét város gyásza. A nagy földrengés 1911. évi július hó 8-dikán.” In: Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1912. évre. 289-320. o. 48 BKMÖL IV. 1914/b. A Kecskeméti Művésztelep építési naplója 1910-1911. 80-91. o. 49 Uo. 94. o. 143
