Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI (A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE)
ben anyagraktárt és szerszámkamrát kezdtek építeni, gödröt ástak mészoltásra. Az első nap kettő munkavezető, 16 napszámos, kettő kőműves és egy kőművestanonc dolgozott. A napló vezetését kissé nehézkes, de olvasható kézírással ifjú Gulyás János építőmester, vállalkozó kezdte el. Ő volt mai kifejezéssel élve - a kivitelező. (Gulyás 1903-ban szerzett iparűzési jogot mint építőmester, neve az 1706/1903. sz. alatt szerepel az iparlajstromban.25 26 27 Általában 2-3 segéddel dolgozott. Csak nagyobb építkezések alkalmával fogadott maga mellé nagyobb számban segédeket, mint pl. 1929-ben, amikor 25 segédet, és 1936-ban, amikor 14 segédet foglalkoztatott. A Kecskeméti Ipartestület iratai között 1936-ig találkozunk nevével. 1910-ben még fiatal mesternek számított.) Három napig tartott a müterembérház alapjainak kiásása a naplóban feltüntetett rajz szerint. Ezt követően kezdték meg a dongaboltozatos pince téglából való kirakását. Megrendelték Reiszmann Sándor helybeli lakatostól a pince falaiba és a dongaboltozatokba szerelendő falkötő vasakat. Úgy az alapot, mint a pincefalakat, fehér mészhabarcsba falazták. A negyedik napon kezdték meg Iványi Grünwald Béla és Falus Elek lakóházának alapozását. Ezen a napon már a két munkavezetőn kívül hét kőművest, egy kőmüvestanoncot, 26 napszámost, hét napszámos fiút, négy napszámos nőt és egy éjjeliőrt foglalkoztattak. A művésztelep létesítésével kapcsolatos közigazgatási iratok között megmaradtak olyanok, amelyekből név szerint kiderül, kik voltak azok a kőművesek, akik az építkezésen dolgoztak (többek között: Szalai Béla, Herczeg Nándor, Bodor István stb.), kik voltak az ácsok, az állványkészítők, sőt a napszámosok, tanoncok neve is fennmaradt. A 95 lapszámos építési naplóban az első naptól kezdődően, minden napra található bejegyzés. Még a vasárnapokat is bejegyezték azzal a szöveggel, hogy: „vasárnap, munkaszünet”. Rendszeresen találhatók a naplóban az időjárásra - mint a munkamenetet befolyásoló tényre - vonatkozó bejegyzések. 1910. szeptember 27-én, pl. ez: „Esős idő - délután a munka szünetel”.16 Az építés megkezdésétől (szeptember 22-étől), az év végéig, december 31-éig, az időjárás miatt (eső, vagy decemberben a havazás, a hideg miatt) 10 napot állt az építkezés. A következő napokon éppen az esőzés okozta nehézségekkel kellett számolniuk az építőknek, mert pl. az Iványi- és Falus-lakóház helyén ásott gödrökből a vizet ki kellett merniük. Új vízárkot készítettek az esővíz elvezetésére. Október 1-je és 5-e között folytak az Iványi Grünwald lakás alapozási munkái. Az építési naplóban Gulyás rögzítette a tervtől eltérő munkafolyamatokat is. Pl. Október 1.: „Szivessy műépítész úr elrendeli a Falus lakóháznál a műteremnek 1,00 méterre való szélesebbre való készítését, és így szélesedik a mellette lévő kamra is. A már előbb kiásott alap betöltendő.”21 (A bejegyzést Szivessy Tibor aláírásával és bélyegzőjével hitelesítette.) Az alapozási munkák közepette, 1910. október 8-án művészek látogattak Kecskemétre és megnézték az épülő müvésztelepet. (Itt volt többek között Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Major Jenő, Kiss Rezső, Pólya Tibor, ________________________Egy építési napló titkai (A Kecskeméti Müvésztelep építéstörténete) 2 5 BKMÖLIV. 1916. Kecskemét város 1. fokú Iparhatóságának iratai. B iparlajstrom 1903. 26 BKMÖL IV. 1914/b. A Kecskeméti Művésztelep építési naplója 1910-1911. 5. o. 27 Uo. 6. o. 137
