Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI (A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE)
dr. Löwengard Gyula, dr. Hunyor István, dr. Karczag László, Jeszenszky Sándor.)28 Másnap megjelent Lechner Ödön, aki a művésztelep megtekintése mellett a tervezett víztorony és Rákóczi-emlékművel kapcsolatos megbeszéléseket folytatott Kada Elek polgármesterrel. Naponta beírta az építésvezető az építési naplóba, hogy melyik épületnél hol tartanak a munkálatok. Egy hónappal az építkezés megkezdése után kezdték meg a Ferkai-, Réthy- és Jánszky-villák helyeinek kitűzését. Az építési naplóba azok az úgymond „közlések” is bekerültek, amiket Gulyás János a művezetőséghez intézett. A müvésztelep építésénél a „művezetést” (műszaki vezetést) Jánszky Béla és Szivessy Tibor vállalták fel. Október 20-án Gulyás a következőket írta: „Tekintetes Müvezetőség! Városi téglagyárból szállított téglák egy része egészen piszkos, (ezek kihagyása úgy lenne lehetséges, ha a téglagyárban a felső és alsó rétegek a rakásokból külön rakatnának és az épületre nem szállíttatnék), szükségesnek tartom ezen bejegyzésem, mivel ezen piszkos, salétromos téglák később is kiütnek a falon, foltokat hagynak a falon [...] az ebből származó hibákért, kár- és kellemetlenségért sem anyagi, sem erkölcsi felelősséget nem vállalok. Ifj. Gulyás János."29 Október 21-26. között tartott a Réthy-, Ferkai- és Jánszky-lakóházak alapjainak kiásása, közben ezzel párhuzamosan folyt az egyemeletes műterembérház falazása. Október végén, november elején négy napig nem dolgoztak az építkezésen: október 30. vasárnap volt, 31-én „esőzés folytán munkaszünet"-et tartottak, november 1-jén ünnep volt, 2-án ismét eső miatt állt a munka. November 3-án Szivessy ezt írta a naplóba: „Vállalkozótfelhívom a kedvező időjárást lehetőséghez képest használja ki, s az épületeket iparkodjon minél előbb tető alá hozni." November 5-én Gulyás János ismét a téglák minőségére panaszkodott, a korábbihoz hasonló tartalmú bejegyzést tett az építési naplóba. Szivessy Tibor, aki rendszeresen ellenőrizte az építkezést, az építési naplót is folyamatosan olvasta, kézjegyével ellátta és megjegyezéseket fűzött az ott olvasottakhoz, válaszolta: „Fölhívom Gulyás építőmester urat, hogy személyesen - mint építővállalkozó - jelentse be a városi mérnökségnél a tégláknak hibáit és silány minőségét Varga30 ellenőrző mérnök úrnál, valamint a téglagyárban jelentse be ezt Gulyás úr!" Ugyanakkor a naplóvezetési hiányosságokat is szóvá tette Szivessy, mikor arra hívta fel az építőmestert: „munkáslétszám hol maradt?”31 Az ipar felügyelőségtől időnként kijöttek ellenőrizni a munkát. November 10-én az állványokat vizsgálták meg, de kifogást nem tettek. Egy héttel később, november 18-án Szivessy Tibor a következőket írta a naplóba: „Építkezéseket felülvizsgáltam. Rendben folyik. A Falus-féle villa pincéjében víz van két hete. Ajánlatos volna a Művésztelep környélének összes vizes csatornáit, gödreit levezetni, s rendezni, nehogy a villák pincéi állandóan víz alatt álljanak az Péterné Fehér Mária_____________________________________________________________ Hermann Lipót naplójából idézi Sümegi György. SÜMEGI György, 2009. 55. sz. irat, 102. o. BKMÖL IV. 1914/b. A Kecskeméti Művésztelep építési naplója 1910-1911. 11. o. Varga Adolf városi főmérnök volt, aki az építtető város részéről látta el az ellenőrzési faladatokat. BKMÖL IV. 1914/b. A Kecskeméti Müvésztelep építési naplója 1910—1911. 18. o. 138