Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Péterné Fehér Mária: EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI (A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE)

Péterné Fehér Mária

EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI

(A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE)

Előzmények

Kecskemét város törvényhatósági bizottságának 1909. október 23-i közgyűlésén fogadták el az Iványi Grünwald Béla festőművész és Falus Elek iparművész által késztett, Kada Elek polgármesterrel többször megtárgyalt beadványt és részletes programot egy művésztelep létesítéséről.

A művésztelep alapítását egyrészt a város virágzó gazdasága és Kada Elek európai látókörű városfejlesztési, kulturális elképzelései alapozták meg, másrészt a nagybányai művészeti szabadiskolából Iványi Grünwald Béla vezetésével kiválni akaró művészek helykeresési szándéka inspirálta.

Iványi 1909. július 17-én keltezett programjában a „Művészetek s művészi ipar számára földet, hajlékot s támogatást kért” Kecskeméttől.1 A müvésztelep alapító művészei programjukban célul tűzték ki, hogy tanácsaikkal, tapasztalataikkal, ízlésükkel bármely más iparágat segítenek a városban, éves munkáikról helybeli kiállításon adnak számot, amiket azután Budapesten és külföldön is bemutatnának. A helyi kultúra szolgálatában végzett ilyen irányú munkájuk támogatásaként a következőket kérték Kecskemét mérvadó körétől, döntéshozó testületétől:

A városi műkertben - a művésztelep számára legalkalmasabb helyen - építendő a vezetők számára kettő, vagy 3 műteremház, melyekhez a város ad telket, s mi építenénk amortizációs kölcsönre, hogy az egy életre szóló otthon legyen}

— Építendő egy iskola műterem, nyári és téli használatra,

— egy közös épületben 16 kis lakás, melyek közül 6 lenne nagyszoba, kis szoba és konyha, a többi csak egy nagyszoba lenne. Minden szobában egy nagy ablak lenne, hogy téli munkára is alkalmas legyen. Ezért a bennlakó (művészek) fizetnék a város által kívánt bért.

— Szükség lenne még több szobákra terjedő helyiség a szövés és a keramiká- hoz is, lehetőség a legolcsóbban felépítve.”3 * 18

SÜMEGI György, [1996.] 17. o.

A Műkert, a város szélén, valamikor birkalegelő volt. A tanács 1856-ban szakított ki belőle egy

18 hektárnyi területet faiskola, dísznövénykertészet és gyümölcsös céljára. A talaj azonban alkalmatlannak bizonyult mintakertészet fenntartására. 1870-ben ezért megnyitották a nagyközönség számára, parkosították, népkertet hozták létre a területén.

SÜMEGI György, [1996.] 18. o.

131