Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI (A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE)
Az épületeken túl Iványi a két vezető (művészeti és iparművészeti) részére évi 3000 korona szubvenciót (pénzbeli támogatást) kért fejenként. Az építés előzetes költsége a tanács szerint mindegy 98 000 korona lett volna.4 (Ennyibe került volna a városnak.) Az iparművészeti iskola három területet ölelt volna fel a tervek szerint: kerámia; szőnyeg- és gyapjúszövés, gobelinkészítés és grafikai műhely nyomdával összeköttetésben. 1909. október közepén azonban Sándor István főjegyző kezdeményezésére egy szőnyegszövő intézet kezdte meg működét a Mezei utca 8. szám alatt. A tanács október 19-én újra tárgyalta a művésztelep felállításának költségeit. Ekkor már a festőiskola és az iparművészeti iskola megépítése mellett (amelyek a várost terhelték volna) hat művész részére építendő hat művészvilláról volt szó, amely lakások építési költségeit az illető művészek törlesztették volna, némelyek készpénzzel fizettek volna. Az építendő villák részére kértek a várostól ingyen átengedni 3-400 o öles telkeket. A fiatalabb művészek részére építendő egyemeletes müterembérházban - a tárgyalások után - pedig már csak tíz kisebb műterem (hozzátartozó hálókamrával, kis előtérrel) kialakításáról döntöttek úgy, hogy bekerülési költsége ne legyen több a korábban előirányzott 60 000 koronánál, amit szintén a város állt. Ezen előzetes tárgyalások után döntött úgy a fent említett 1909. október 23-án összeült közgyűlés, hogy „a tervező művészek előterjesztése alapján létesíti a művésztelepet, a művészeti és iparművészeti szabadiskolát”.5 A közgyűlési határozatot a művésztelep létesítéséről azonban nem terjesztették fel a Belügyminisztériumba, ahogy a törvény előírta, mert a villák építészeti tervei nem voltak készen. (A villák leendő tulajdonosai egyéni elképzelésekkel, igényekkel álltak elő.) Döntött a közgyűlés egy, a művésztelep létesítését előmozdító bizottság alakításáról is. 1909. október 29-én, amikor Iványi G. Béla művésztársaival (Falus Elekkel, Vedres Márkkal, Kós Károllyal, Jánszky Bélával, Olgyay Ferenccel, Szivessy Tiborral) Kecskemétre látogattak, a Műkert megtekintése mellett már az építészeti előtervekkel is megismerkedhettek. A terveket Jánszky Béla és Szivessy Tibor építészek készítették. Bármennyire szerette volna Kada Elek - Kós Károlynak írt, 1909. november 16-án kelt levele alapján -, hogy az építkezések 1910 tavaszán megkezdődjenek, ezt egyéb jogi, pénzügyi és törvény által előirt formalitások” nem tették lehetővé. így csak annyit jegyzett meg: „Az ügy művészi lassúsággal indult,”6 Pétérné Fehér Mária_____________________________________________________________ A festő- és szobrászműterem építése 13 000 koronába, az iparművészeti iskola és műhelyek felépítése 25 000 koronába, a műterem bérház költsége 60 000 koronába került volna. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) IV. 1908/b. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: IV. 1908/b.). 1314/1920. (236/1909. sz. iktatott irat). BKMÖL IV. 1903/a. Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: IV. 1903/a). 1909. október 23. 330/1909. sz. határozat. A Művésztelep létrehozását a következőkkel indokolták: „A tervezett művészeti és iparművészeti iskola és művésztelep létesítése városunkra nézve igen nagy jelentőségű, úgy kifelé a város hírnevének fokozása, mint befelé a közművelődés emelésére, a népünkben szunnyadó művészeti érzék és képesség kialakulására különösen pedig a művészi irányú termelés segélyével kisiparunk versenyképességének fokozása". SÜMEGI György, 2009. 17. sz. irat, 45-46. o. 132 6
