Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880
Kőfalviné Ónodi Márta A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880 2010 őszén ünnepelte a kiskunfélegyházi Szent István-templom felszentelésének 130., a Szent István Plébánia pedig megalapításának 125. évfordulóját. Ebből az alkalomból emlékezik meg jelen tanulmány a templom építésének körülményeiről. A templom építésének előzményei Kiskunfélegyháza területe a török hódoltság idején elnéptelenedett. 1743-ban települt be újra, a városalapítók nagy része a Jászságból származott. A friss település lakóinak egyik első dolga volt, hogy kőtemplomot építsenek, amelynek Sarlós Boldogasszony tiszteletére való felszentelésére 1761-ben került sor. A templom felszentelésével egy időben a váci püspök, mint az egyházi fennhatóság képviselője, a Jászkun Kerületek 1745-ös kiváltságlevelének értelmében a kegyúri jogot a városra ruházta1, azaz a városi elöljáróság választhatta meg a plébánost, illetve határozta meg az egyházi adó formájában beszedett párbér, valamint az egyházi szertartásokért fizetendő stóladíj mértékét, illetve a plébános és az egyéb egyházi személyzet jövedelmét. Mivel Félegyházát a XVIII-XIX. században szinte teljesen csak katolikusok lakták, így az egyházi ügyek szorosan kapcsolódtak a város és lakóinak ügyeihez. Ezért a templom (majd később a templomok) ügyeiről bőségesen találunk forrásokat a város fennmaradt levéltári anyagában. A fiatal Félegyháza népessége a XIX. század legelejére már közel 12 ezer főre nőtt,* 2 így egyetlen temploma már nem volt képes befogadni a híveket. Bár a korábbi szakirodalomban3 egy újabb templomra tett alapítvány kapcsán első dátumként 1802 szerepel, erre nem találtunk levéltári bizonyítékot. Minden adat azt támasztja alá, hogy a városi elöljáróság 1808. január 30-i ülésén került szóba először a város addigra SZERELEMHEGYI Tivadar, 1882. 263. o. Félegyháza (Kiskunfélegyháza) 1876-ig a Jászkun kerület törvényhatósága alá tartozott, s részesült mindabban a kiváltságban, amit a kerületnek Mária Terézia 1745. május 6-án kelt privilégiuma biztosított. A kiváltságlevél értelmében a római katolikus települések kegyúri jogot kaptak. BÁNK1NÉ MOLNÁR Erzsébet, 2008. 61-62. o.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 1996. 20. o. MEZŐSI Károly, 1960. 37-39. o. SZERELEMHEGYI Tivadar, 1882. 273. o.; URBÁN Miklósné, 2005. 58. o.; VARGA Lajos, 1997. 129. o. 105
