Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fegyelmi kihágások egy XIX. századi vidéki gimnáziumban
iránt is. A helyi iskolák kezdetleges volta miatt ugyanis a gyermekek oktatása már korán abbamaradt, más városban működő magasabb szintű intézményekben való taníttatásuk pedig nagy költséget jelentett a szülők számára.3 A városi tanács egy magánjellegű (tehát önálló vizsgáztatásra és bizonyítvány kiállítására nem jogosult), négyosztályos, kéttanítós ún. „grammaticalis oskola ’, vagy „deák oskola”, más néven „kis gymnasium” létrehozását döntötte el, amely 1809-ben meg is kezdte működését. Az intézmény fölött a kecskeméti piarista gimnázium gyakorolt felügyeletet, az iskola igazgatója pedig egészen 1886-ig a mindenkori félegyházi plébános volt. Bár a „kis gymnasium” 1815-ben elnyerte az önállóságot, egészen 1825-ig csupán két tanár oktatta az összevont osztályokat, ez évtől fogva alkalmaztak négy tanárt a négy osztályban.4 1854-től kezdődően hét évig nem működött az iskola, 1861-ben nyitotta meg kapuit újra, immár „al gymnasium" néven. A fejlődés következő állomása 1891 volt, ekkor engedélyezték az iskola ötödik osztályának megnyitását, ezzel a félegyházi algimnáziumból főgimnázium lett. Az intézmény 1897-ben költözött új épületbe, ma is itt működik. A gimnázium 1922-ben felvette Szent László király nevét, ez 1948 után I. Lászlóra változott. 1956-tól napjainkig az iskola korábbi tanítványának, a félegyházi születésű Móra Ferencnek nevét viseli. Köfalviné Ónodi Márta __________________________________________________________________ F egyelmi szabályok és azok változása A félegyházi gimnáziumban a tanulók magatartását a kezdeti időkben a felsőbb helyekről (a helytartótanácstól, később a vallás- és közoktatási minisztériumtól, tankerületi főigazgatóságoktól) kapott törvények szabták meg.5 Ezek, a helyi sajátságokat még nem tartalmazó, központilag kiadott iskolai szabályzatok tárgyalták a vallásgyakorlás kérdéseit, hangsúlyozták az uralkodónak, a hatóságoknak és tekintélyeknek kijáró tisztelet fontosságát, taglalták a tanulmányi mulasztások és fegyelmi vétségek eseteit, valamint tartalmazták a megrovások és büntetések fajtáit is. Már kifejezetten a félegyházi gimnázium számára készült a helyi iskolaigazgató aláírásával ellátott, 1873-ból, illetve 1887-ből származó, nyomtatásban is megjelent fegyelmi szabályzat.6 Az ezekben foglaltakról a diákok eleinte csak úgy szereztek tudomást, hogy a tanárok felolvasták az iskolai törvényeket az ifjúságnak, a legkorábbi időben ezt ha3 MEZŐSI Károly: Az algimnázium története 1809-1891. In: A Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Emlékkönyve fennállásának 150. évfordulója alkalmából. Kiskunfélegyháza, 1960. 33-36. o 4 Uo. 44. o„ 53-55. o. 5 Ehhez lásd: Protocolium Gymnasii Minoris Félegyháziensis Comanus in Anno 1809. (a továbbiakban: Protocollum Gimnasii) Kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum; Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) Vili. 57. A Kiskunfélegyházi Városi Algimnázium (1894-től r. kát. Főgimnázium, 1923-tól Szent László Reálgimnázium) iratai (a továbbiakban: Vili. 57.) 561/1864. Iskolai törvények; BKMÖL V. 143/b. Kiskunfélegyháza Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. L. 36. F. 1. CS. 1. 1869. Gymnasiumi rendtartás és fegyelem. 6 BKMÖL VIII. 57. 1873. Fegyelmi szabályok a kun-félegyházai algymnásiumban; és uo. 173/1887. Fegyelmi szabályzata a kun-félegyházi városi kath. algymnasiumnak. 8
