Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Kőfalviné Ónodi Márta: Fegyelmi kihágások egy XIX. századi vidéki gimnáziumban

vonta megtették7, később már egy tanévben csak egyszer, de ha gyakran előfordultak kihágások, akkor akár többször is. Utóbb, a beiratkozásnál minden tanuló megkapta a fegyelmi szabályok egy-egy nyomtatott példányát. 1889-ben az igazgató ezt írta év végi beszámolójában: „Különös gondot fordítottunk arra, hogy az először beiratkozó tanulók szülei szintén kapjanak egy-egy példányt a rendtartási szabályokból, hogy azokat megismerve a tanárokkal contactusban működhessenek az ifjúság erkölcsi nevelésének előmozdításában.”8

Az iskolai törvényekből - az általános javarészt ma is érvényes erkölcsi és illemszabályokra vonatkozó kitételeket mellőzve - most csak azokat emeljük ki, amelyek a mai olvasó érdeklődésére számot tarthatnak.

A fegyelmi szabályzatok először az iskolán belüli viselkedés normáit körvonalazták.

„Mivel a tanintézeti épület és a tanterem oly hely, hol az ifjú saját jövő boldogságának alapját veti meg, mellőzendő benne minden, mi ezen nagy czél méltóságával ellenkezik. Ilyenek: a lárma, illetlenkedés, mások faggatása, pörlekedés, veszekedés.”9 10 11 12 13 A rendtartás figyelmeztetett továbbá a pontosságra, a tiszta és illedelmes öltözetre, a tanóra alatti csendre és a figyelemre. Hangsúlyozta továbbá, hogy „iskolai kézi könyveken kívül más könyvet, vagy akármely szert, melyre ott szükség nincs, magával hozni elkobzás terhe alatt tilos”'0, valamint „az előadásokra későn jönni, azokat szükségtelen kimenés, egymás kikopogtatása által, vagy bármily módon zavarni, szigorúan tiltatik.”". Tilos volt ezen kívül a ruhák és egyéb használati tárgyak eladása, azok megvétele más tanulótól, cserébe adása, elzálogosítása, a pénzkölcsönzés, valamint „a hazai vagy iskolai feladványoknak [írásbeli dolgozatoknak] mástóli átcsempészése.”'2

A fegyelmi szabályok az iskolai viselkedési normák előírásától fokozatosan tértek át az iskolán kívüli élet bizonyos pontjainak szabályozására. „A lépcsőkön való szaladás, ugrándozás, taszigálás [...] szigorúan tiltatnak. Az utczákon és az iskola épület előtt, valamint vasár- és ünnepnapokon a templom előtt való csoportosulás, czéltalan időzés, futkározás, kiabálás, fütyülés oly tettek, melyek az ifjúság irányában csak rossz Ítéletekre nyújthatnának alkalmat. Az iskolai padokon való faragás, rajzolás és írás a tanintézeti, vagy bármely épülethez tartozó falakon, azok bemocs- kolása vagy rongálása [...] tilos.”'2

Az intézmény próbálta az iskolán kívüli életet is minél hathatósabban befolyásolni, megszabni, hogy mit ne tegyen a diák szabadidejében. A mai házirendektől igen szokatlan módon a XIX. századi szabályzatok a diákok iskolán kívüli viselkedését,

7 Protocollum Gimnasii 27. lap.

8 BKMÖL Vili. 57. 88/1889.

9 BKMÖL VIII. 57. 561/1864. 12. pont; 173/1887. 7. pont.

10 Uo. 10. pont.

11 Uo. 12. pont

12 BKMÖL VIII. 57. 561/1864. 18., 22. pont; 173/1887. 21. pont.

13 BKMÖL Vili. 57. 561/1864. 19-20. pont, 173/1887. 17-19. pont.

___________________________________Fegyelmi kihágások egy XIX. századi vidéki gimnáziumban

9