Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fegyelmi kihágások egy XIX. századi vidéki gimnáziumban
Kőfalviné Ónodi Márta FEGYELMI KIHÁGÁSOK EGY XIX. SZÁZADI VIDÉKI GIMNÁZIUMBAN Napjainkban sajnos egyre többször hallunk olyan fegyelmi vétségekről, súlyos rendbontásokról, sőt bűncselekményekről is, amelyeket diákok követnek el iskolájukban, nem egyszer tanáraik sérelmére. Ilyenkor elgondolkodhatunk a mai világ erkölcsi romlottságán, kereshetjük az általános társadalmi értékvesztettség okait, értelmezhetjük az egyre csökkenő tekintélytisztelet hatásait. A jelenség átfogó vizsgálata azonban nem nélkülözheti a probléma történelmi megközelítését sem. A korábbi időkben nyilván másfajta fegyelmi kihágások fordultak elő, más dolgokat tiltottak, mint napjainkban. Ami az 1800-as évek közepén deviáns magatartásnak tűnt, azon ma már talán senki nem botránkozna meg, amit akkor szigorúan tiltottak, ma már ártatlan, általánosan elfogadott tevékenységnek számít. Egy intézmény működéséhez szükség van szabályokra, így mindig is léteztek iskolai törvények, amelyeket az iskola vezetői törekedtek betartani és betartatni. Hogy ehhez manapság milyen eszközök állnak rendelkezésükre, nem célunk kutatni. Ám az biztos, hogy sok mai diák meglepődne, ha egy száz-százötven évvel ezelőtti fegyelmi szabályzat szerint kellene eltöltenie napjait az iskolában és az esetleges vétségekért a korabeli büntetéseket kellene elviselnie. I, Egy vidéki középiskola, az idén 200 éves fennállását ünneplő kiskunfélegyházi gimnázium példáján nyomon követhetjük, hogy az 1800-as években milyen fegyelmi kihágások fordultak elő az iskola életében és ezeket milyen retorziók követték. A félegyházi gimnázium rövid története A kiskunsági Félegyháza puszta a török hódoltság után 1743-ban települt be újra, és már két évvel később, az első népességi összeírásban találkozhatunk az „iskola ház” elnevezéssel.1 Ez még egy egytanítós, elemi ismereteket nyújtó intézmény volt, ahol kezdetben a plébános, majd világi tanító működött. Negyedszázadon át ez az egyetlen iskola is ki tudta elégíteni a művelődési igényeket, később azonban már kéttagozatúvá fejlesztették a tanodát, a lányok számára pedig külön tanítót fogadtak. Az 1777-es országos iskolareform által előírt háromosztályú iskola Félegyházán csak 1783-ra valósult meg.2 1808-ra elkészült egy új, öt tantermes iskolaépület, amely alkalmas volt arra, hogy egy magasabb fokú oktatási intézmény kapjon benne helyet. Erre annál is inkább szükség volt, mert a város lakossága már közel 12 000 főt tett ki, s egy ilyen népes városban megnőtt az igény a gyermekek emeltebb szintű képzése 1 MEZŐSI Károly: Az iskolaügy Kiskunfélegyházán a XVIII. Században. In: A kiskunfélegyházi Állami Tanítóképző Intézet 1937/38. évi értesítője. 1938. 3-17. o. 2 MEZŐSI Károly: Az algimnázium története 1809-1891. In: A Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Emlékkönyve fennállásának 150. évfordulója alkalmából. Kiskunfélegyháza, 1960. 32. o. 7
