Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Sümegi György: Egy meghiúsult együttműködés Kós Károly és kecskemét (1909)

Jánszky kapott megbízást ezekre, és ő, ahogy írta: „egyéb elfoglaltságaim miatt a továbbiakban kikapcsolódtam ebből a munkalehetőségből”.8

Eredetileg azt tervezték, azt tervezhették, hogy Iványiékkal együtt Györgyi és Kós is a Kecskeméti Müvésztelep tagjai lesznek. Kós 1909. november 16-iki megfogalmazásában: „mielőtt lemegyünk új otthonunkba”;9 10 11 Kada Elek pedig „művésztelepünk jövendő tagjait'" 10 látja bennük. Ezt bizonyítja a Kós és Györgyi építészek (egyedül itt szerepel ebben a sorrendben a nevük) által jegyzett Tervezet, amely a Kecskeméti Müvésztelepnek minden kétséget kizáróan Kós Károly által megfogalmazott programja.

Nagybányának nem volt írásba foglalt, deklarált elméleti alapvetése, hacsak a Thorma János által jegyzett, 1898-ban publikált, a tanítás elv-rendszerét magába olvasztó Művészeti nevelésről címüt nem tekintjük annak.

A Kecskeméti Művésztelep alapításához Iványi Grünwald Béla, Falus Elek és Kós Károly fogalmazott programot." Iványinál természetszerűen a képzőművészeten (szabadiskola, állami szubvenció stb.) van a hangsúly, Falus iparművészeti tervei centrumában a „szabadiskola” és az „iparos nevelés” áll a „keramikai”, a művészi könyvkötő- és nyomtató valamint a szőnyegszövő műhely (egyedül ez jött létre és működött) mellett. Falus a müvésztelep „sokirányú munkásságát” tételezi, amelyet , festő-szobrász, építész és iparművész karöltve végezni tud”. A Kós Károly-Györ- gyi Dénes féle javaslat az 1909. október 27—28-diki kecskeméti terepbejárásukat, személyes jelenlétüket követően (ezen részt vettek: Iványi, Falus, Vedres Márk, Kós Károly, Jánszky Béla, Olgyai Ferenc, Szivessy Tibor) november 16-diki keltezéssel fogalmazódott meg.12 A bevezetőben jelzik, hogy Vedres Márk és Olgyai Ferenc mellett ők: Kós és Györgyi is csatlakoztak a kecskeméti művésztelephez. Élesen teszik föl a kérdést: mi lesz a kecskeméti terv eredménye? Kétkedésüket alátámasztják helyzetelemzéssel: a „szolnoki festőkolónia meddőségét” emlegetik, azt, hogy „a nagybányai kolónia most bomladozik”, a gödöllői „nagy nehézségek között és állami támogatás mellett tud csak bajaival megküzdeni".

Mi tehát a kolóniaalapítás sikerének és fönnmaradásának a biztosítéka? - teszik föl a kérdést. Erre felel két axiómaszerü állításuk: 1. Müvészkolóniát mesterségesen csinálni és fenntartani nem lehet; 2. Ha „szükségszerűen keletkezik [...] művészegyesülés, akkor az fenn is marad mindaddig, míg szükségessége fennmarad. Az 1. pont vonatkozhat a Magyarországon ez ideig keletkezett és részben még fennálló kolóniSümegi György____________________________________________________________________________________

8 Kós Károly levele Sümegi Györgyhöz, 1977. V. 26-án. Lásd: Helikon, 1998/14. 14. o; Országépítő, 1999/1. 8. o.

9 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) IV. 1908/b. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 1314/1920. Kós Károly levele Kada Eleknek, 1909. nov. 16.

10 Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK), Levelestár. Kada Elek levele Györgyi Dénes és Kósch Károlynak, Kecskemét, 1909. nov. 16.

11 KEMÉNY János, 1996.

12 Uo., illetve: SÜMEGI György, 1998. 14-15. o. és SÜMEGI György, 1999. 8-12. o.

74