Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Összefoglalók
Összefoglalók__________________________________________________________________________ Kemény János A BAJAI LISZT FERENC KÖR TÖRTÉNETE (1926-1949) A tanulmány hat fejezetben kísérli meg áttekinteni a Bajai Liszt Ferenc Kör 24 éven átívelő nívós, szerteágazó zenei tevékenységét. Az 1926. augusztus 1-jén megalakult egyesület hármas cél megvalósítását tűzte ki maga elé az induláskor: 1) az ifjúság zenei nevelését, 2) színvonalas hangversenyek rendezését magyar zeneszerzők műveinek propagálásával, és 3) a zeneoktatás megszervezését. A kör vezetésével és a rendezvények szervezésével kapcsolatos óriási munkát 1926-1947 között Karig Emil ügyvezető igazgató, 1947-1949 között pedig Recska Ilona végezte. Tanárként mindkettőjüknek elévülhetetlen érdemei vannak a köri élet szervezésén túl, a bajai zeneoktatás megteremtésében és művelésében. Az egyesület Filharmónia címmel, 1926. november 15-től, saját havi folyóiratot jelentetett meg. A második világháború végéig több mint 140 hangversenyt rendezett a kör, világ- és országos hírű előadók közreműködésével. A koncertek (hegedű- és zongoraestek, ária- és dalestek, egyházi zenei estek, házi estek) mellett 1932-1943 között több irodalmi estet, balett-estet, farsangi és humoros estet is szervezett. Emellett súlyt helyezett a zenei ismeretterjesztésre is. A Bajai Liszt Ferenc Kör 1929-1941 között saját zeneiskolát, ennek keretein belül ún. Zenei Játékos Iskolát, vagyis zeneóvodát is megpróbált fenntartani. Vonósnégyese 1926 végén alakult meg, majd nem sokkal ezután a vonósötöse, 1930-tól pedig kamarazenekarral is rendelkezett. A kör 1949. évi megszűnéséig több generációt nevelt a zene szeretetére és művelésére, pezsgő társasági életet teremtett és kulturált szórakozást biztosított a baja- iaknak. Tánczos-Szabó Ágota MINDEN, AMI ZENE! VÁROSAINK ÉS AZ 1928-AS ORSZÁGOS ZENEI KATASZTER 1928-ban a kultuszminisztérium kezdeményezésére országos zenei felmérés vette kezdetét hazánkban. A csaknem 400 kérdést tartalmazó zenei kérdőívet és a válaszdokumentumokat szinte minden nagyobb városunk iratanyagában fellelhetjük. A kérdésekre adott hol kimerítő, hol szűkszavú válaszok érdekes képet rajzolnak a települések zenei életéről, kulturális viszonyairól, a helyi társadalom és a művészetek kapcsolatáról, a városok kultúrapártoló tevékenységéről. A válaszirományok minden hiányosságuk ellenére rendkívül adatgazdagok, és a zenével szorosan összefüggő, egyéb kulturális területekre is rálátást biztosítanak. Komoly segítséget nyújthatnak tehát akár helytörténet-kutatóknak, akár művelődéstörténettel foglalkozó szakem414
