Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Összefoglalók
bereknek, s a helytörténeti kutatásokon túl összehasonlító vizsgálatokra is alkalmat adhatnak. A forrásközlés során a zenekataszter kérdéseit és az azokra adott Baja városi válaszokat közöljük. ___________________________________________________________Összefoglalók Gyenesei József AZ 1934-ES CSONKA-BÁCSKA DALOSVERSENY TÖRTÉNETE Az 1934. március 4-én Baján megrendezett Csonka-Bácska dalosverseny története kiválóan példázza, hogy a művelődés szervezéséhez elengedhetetlenül szükséges anyagi források hiányát, ha teljesen nem is, de jelentős mértékében pótolhatja a kultúra ügyeinek gondozásával megbízott személyek elkötelezettsége. A rendezvény elsősorban Madarász Lajosnak, a bajai Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének köszönhetően valósult meg és zajlott le sikeresen. A szóban forgó kórustalálkozó emellett jól példázza a Horthy-korszak azon politikai törekvéseit is, amely a kultúrának kormányzati stratégiai szerepet szánt a történelmi Magyarország területi egységének visszaállitásáért folytatott küzdelemben. Apró Erzsébet KODÁLY-ÉVFORDULÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Az előadás 2007-ben, a Kodály Emlékévben született, amikor Kodály Zoltán születésének 125. és halálának 40. évfordulójára emlékeztek országszerte. A sok szép program kapcsán a szerző feltette a kérdést, hogy ezen események dokumentumai hogyan és hol maradnak fenn az utókornak. Gondolt itt a hagyományos papíralapú és az újabban keletkező elektronikus iratokra, a hang-, a kép- és filmanyagra egyaránt. Ezen apropóból a szerző kíváncsi volt arra, hogy milyen iratokat őriz a Bács-Kiskun Megyei Levéltár a múltban szervezett Kodály-ünnepségekről. Ezért a tanulmány elkészítéséhez kutatásait elsősorban a rendezvény szervezőinek, és a kapcsolódó iratképzők levéltári anyagára szűkítette, természetesen felhasználta a témához szorosan kapcsolódó kiadványokat és újságcikkeket, melyekből tájékozódott a programok helyéről, időpontjáról, tartalmáról. Megfigyeléseit arra az időszakra szűkítette, amikor még élt Kodály Zoltán, hiszen igazán érdekes, hogy kortársai körében mit jelentett a nagy zeneszerző személye, munkássága, és ezt hogyan tudták ünneppé, emlékezetessé tenni mindenki számára. Kodály életének két jelentős mozzanatáról olvashatunk részletesebben, sok-sok forrással illusztrálva: Kecskemét díszpolgárává történt választásáról 1947-ben, 65. születésnapján, valamint az 1957-es évről, amikor 75. születésnapjára nagyszabású ünnepségeket szerveztek az egész megyében. 415