Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról 4. A Nyilaskeresztes Párt tagjai, helyi vezetői ellen indított perek és a zsidóüldözéssel vádolt személyek elleni perek Kecskeméten a szélsőjobboldali nyilas eszmék nem voltak népszerűek a város szovjet megszállása előtti időben. Volt néhány antiszemita, németbarát, szélsőséges személy, de tömegek nem álltak mögöttük.72 Dr. Batka Ferenc orvos komoly kockázatokat vállalt, annak érdekében, hogy zsidókat mentsen, többeknek segítsen kiélezett háborús viszonyok idején, ennek ellenére zsidóüldözéssel és nyilas tagsággal vádolták, holott baloldali gondolkodású volt. Szerencséjére sokan kiálltak mellette, és a perében a bíróság is lehetőséget biztosított a tanúk meghallgatására. Az ezt következő két ügy „főszereplői” a vád szerint zsidók ellen követtek el háborús és népellenes bűnöket. E perek részben bemutatják a helyi politikai rendőrség működését is. Hartyáni József ügye egyrészt azért érdekes számunkra, mert jól megvilágítja a politikai rendőrség és a népbíróság együttműködését egy vélhetően jelentéktelen „bűnt” elkövető gyári munkás perében, másrészt fontos információkat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a politikai rendőrség keretein belül milyen „leszámolási” folyamatok mentek végbe 1945-46 folyamán. Prácser László ügyéből megtudhatjuk, hogy a volt munkaszolgálatosok, akik később a kecskeméti politikai rendőrség nyomozói és az MKP vezetői lettek, miként akartak bosszút állni a fellelhető tartalékos tiszthelyettesen, aki ott volt beosztásban, ahol ők a munkaszolgálatot teljesítették a keleti fronton. 4.1 Dr. Batka Ferenc orvos ügye73 Dr. Batka Ferencet74 a népügyészség azzal vádolta, hogy 1944-ben Kecskeméten ő alapította meg a Magyar Megújulás Pártját, majd a város kiürítését követően Budapesten a Nyilaskeresztes Párt hivatalos orvosa volt, nyilas karszalaggal járt, razziákon zaklatta a zsidókat, a sárgacsillagos betegek kezelését megtagadta, az ingyenes kezelésre jogosultakat csak pénzért látta el. Batka 1945. április 5. óta előzetes letartóztatásban volt, népbírósági tárgyalását június 19-én tartották. Itt előadta és tanúkkal igazolta, hogy a vádak igaztalanok, és kiderült, hogy zsidókat mentett, és hogy valójában baloldali gondolkodású volt. A vádlott elmondta, hogy Magyarország német megszállását követően felesége ágasegyházi birtokán zsidó munkaszolgálatosokat bújtatott, akiknek néhány nap bujkálás után be kellett menniük a gettóba. 72 Kovács Bálint református lelkész a következőket mondta, mikor Kecskemétre vonatkozóan a nyilasok befolyásáról kérdeztem: „Kecskemét egy konzervatív paraszt város volt. Vidéki lelkész barátaim, akik Kecskeméten voltak konferencián és itt voltak elszállásolva családoknál azt mondták, hogy Kecskeméten »parisztokrácia« van." Az interjú teljes szövege a szerző archívumában található, nyomtatásban is megjelent. RIGÓ Róbert, 2009. 23. o. Az 1939-es választáson Kecskeméten a szélsőjobboldal nem állított listát, nem lehet tudni pontosan, hogy a lakosság milyen mértékben szimpatizált velük. 73 BKMÖL XXV. 18. A Kecskeméti Népbíróság iratai 75/1945. Dr. Batka Ferenc ügye. 74 Dr. Batka Ferenc 1898-ban született, az Országos Tisztviselő Betegalap (OTBA) ellenőrző orvosa volt, tartalékos hadnagy. 391
