Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
A Kecskeméti Népbíróság ítélete alapján Bendét népellenes bűntettben bűnösnek találták. Dr. Bende Sándort öt év börtönre, mint főbüntetésre és politikai jogainak öt évre való felfüggesztésére, mint mellékbüntetésre ítélték. Mellékbüntetésként a népbíróság „továbbá elrendeli a Kecskeméten a Horváth Döme utca 22. számú házának és ugyancsak a Kecskeméten Felsőballószög 337. sz. alatti 9 hold szőlő és szántó ingatlanának elkobzását.” Az ítélet indoklása szerint a vádlott beismerése és a nyomozati iratok alapján tény az, hogy a vádlott a Kecskeméti Népbank élére került mint igazgató, és ebben a főispán is támogatta. 1943. január 25-én Bendét választották meg a Baross Szövetség Kecskeméti Csoportja elnökének, ami ellen nem tiltakozott. Ezen tisztségéről 1944. május vagy június havában lemondott, a gyűléseken nem vett részt, és tevékenységet sem fejtett ki. A Baross Szövetség demokráciaellenes alakulat volt, a vádlott demokráciaellenes szervezetben vállalt tisztséget, ezzel kimerítette a 1440/1945. M. E. rendelet 12. §. 2. pontjába ütköző bűncselekményt. A fellebbezést követően a NOT tárgyalta az ügyet 1945. július 30-án. A vádlott büntetését egy év börtönre mérsékelték, és a vagyonelkobzást is mellőzték. A Baross Szövetség fasiszta jellegét és demokráciaellenességét vizsgálta a NOT. Az egyik NOT-tag véleménye szerint a szervezet alapszabálya szerint a szövetség gazdasági jellegű volt, a kereskedelem és az ipar előmozdításán fáradozott. A kormány feloszlatta a szövetséget az 529/1945. M. E. rendelettel. A NOT-tagok szavaztak, de többségükben nem fogadták el ezt az érvelést. A tanács úgy döntött, hogy a Baross Szövetség demokráciaellenes volt, mert csak jobboldali gondolkodású kereskedők lehettek a tagjai, és a közvéleményre is jelentős befolyást gyakorolt. „Egyébként is köztudomású volt, hogy a Baross Szövetség az egyes néprétegek ellen kirekesztő irányzatot folytatott — véleményező és irányító szerv volt a zsidó kereskedők jogfosztásánál, részt vett a helyiségek, árúk igénylésénél és odaítélésénél, melyek olyan jogellenes és az egységes állami vonalvezetésnek demokratikus elveivel ellentétes intézkedések voltak, amelyek a jogegyenlőséget sértették és így kétségtelenül demokráciaellenesek. ” Bende ügyében Aszódi József, a város zsidó származású alpolgármestere is vallomást tett. Véleménye szerint, amikor Bende vette át a Baross Szövetség vezetését a népellenes törvények végrehajtása nagy lendületet kapott. A Népbank épületében lévő zsidó üzleteket kitelepítették. Bende mint bizalmi ember került a Népbank élére, olyanok bizalmából, akik népellenesek voltak. „Azt lehet mondani, hogy Kecskeméten a népellenes törvényekkel kapcsolatban a mozgatóerő túlnyomórészt a Népbankból indult ki.” Bende 1945. augusztus 16-án kezdte meg az egy év börtönbüntetés letöltését, 90 napot az előzetes fogva tartásából beszámítottak az egy évbe. 1946. október 18-án a Bende Sándor ellen indított újrafelvételi bűnügyben a Kecskeméti Népbíróság ítéletet hozott. A bíróság a vádlottat felmentette. Az indoklás szerint „a vádlottal szemben olyan közvetett kényszerítő körülmények forogtak fenn, amelyek alkalmasak voltak az akarat, elhatározás olyan irányú megbénítására, aminőt az 1440/1945. M. E. rendelet 12. §.-a a vádlott büntetlenségét eredményező kényszer fogalmához megkíván.” A főispán kényszerítette, hogy vállalja el az elnökséget, ő nem mondhatott nemet, mert gondoskodnia kellett a családjáról. Bende erkölcsi és anyagi kényszer hatása Rigó Róbert_______________________________________________________________________________________ 382
