Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
alatt állt, mikor elvállalta az elnöki tisztséget. A Kecskeméti Népbank finanszírozta az erdélyi Szeretfalva-Déda közötti vasútépítést. Ez meghaladta egy vidéki bank erejét, ezért további hiteleket kellett szereznie a banknak, amiben a főispán segített, cserébe azt kérte, hogy vállalja el a Baross Szövetség elnökségét. Dr. Bende Sándor a felkérés elől nem tudott kitérni. Sikeresen lebonyolították a vasútépítést, így Bende megtarthatta az állását. 1916-ban került a bankhoz, később vezérigazgatónak választották. Ha a főispán nem segített volna, a bank csődbejut és őt kirúgják. 1944 májusában súlyos beteg lett gyomorfekéllyel, majd gyomorvérzései voltak, 1944 nyarán műtötték is, így a bankban sem igen dolgozott ezt követően. Dr. Váry István ügyvéd a Baross Szövetség ügyésze volt. Tanúsította, hogy hallotta a jogakadémián, amikor Bende Sándor balásfalvi Kiss Barnabásnál járt, és kérte, hogy vegye át a Baross elnökségét, mert ő beteg, és csak a banknak és a családjának él. Többször mondta, hogy nincs kedve az elnökséghez. Kiss Barnabás lett a Baross Szövetség új elnöke 1943 őszétől, utána lett élénkebb ott az élet. Csabay Antal, a bank munkatársa a bíróságon elmondta, hogy a Kecskeméti Népbank nagyobb üzleteket, exportot, vasútépítést is finanszírozott, ehhez nagyobb hitelekre volt szükségük, amit a főispán kapcsolatai révén kaptak meg Pestről. A Pénzintézeti Központ megállapította, hogy Bende erőn felül helyezett ki hiteleket, ezért, ha probléma lett volna, őt tették volna felelőssé. Az első tárgyaláson tanúkat nem hallgattak meg, csak azt vették figyelembe, hogy Bende a Baross Szövetség elnöke volt. 3.2 A város egyik leggazdagabb embere, a nagykereskedő Simala János ügye62 Simala Jánost63 1945. április 12-én hallgatta ki a rendőrség politikai nyomozó osztálya. Simala a Baross Szövetség kecskeméti szervezetének alelnöke volt, ezért került a rendőrség látókörébe. A kihallgatási jegyzőkönyv szerint a Baross Szövetség kecskeméti szervezetének megalapítására őt a szövetség budapesti központjából levélben szólították fel. Ezek után összekötetésbe lépett a Kecskeméti Ipartestülettel és a Fűszerkereskedők Egyesületével is. Simala elmondása szerint a szervezkedés abban az időben „szélsőséges irányzatú” volt, ő az egyesületek vezetőivel hajlandó volt átvenni a vezetést, „mert az akkori rendszer áru elosztásában úgy a hatóságnak, mint a kereskedők egyesületének szüksége volt egy irányító és véleményező szervezetreA Baross Szövetség kecskeméti szervezete a fűszer- és egyéb kiskereskedők áruelosztását biztosította. Dr. Bende Sándor vállalta a szövetség elnökségét, Simalát alelnöknek választották meg. Simala vallomása szerint ebben a minőségében semmi_____________________________________________Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról 6 2 BKMÖL XXV. 18. 299/1945. Simala János ügye. 63 Simala János 1901. április 10-én született Kecskeméten, református vallású, okleveles gépészmérnök. 1939-ben a város egyik leggazdagabb embere volt, zöldség-, gyümölcs-, baromfi- és tojáskereskedéssel foglalkozott. Lakása és cégének telephelye a Kada Elek u. 13. szám alatt volt. 1940-ben a nem zsidó virilisek listáján a 13. legtöbb adót fizető volt, ha nem vesszük figyelembe a kétszeres adóbeszámítást, akkor a harmadik legtöbb adót fizette a városban, 3286 pengőt. Az ország több részében működtetett kereskedő telepeket, többek között a visszacsatolt Szabadkán is. BKMÖL IV. 1905. 1935-1944/45. 383
