Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
Üzemvezetők ellen is népbírósági eljárásokat indítottak. Egyrészt azért, mert kizsákmányolták a munkásaikat és rosszul bántak velük másrészt, mert a termelés fokozására biztatták őket. A perekből kiderül, hogy nem bántak rosszul az embereikkel, és nekik mint vezetőknek, hadi üzemek esetén, kötelességük volt a növekvő háborús szükségletek kielégítésére való törekvés. Kecskeméti László peréből kiderül, hogy a helyi internálótábor parancsnoka kényszerítette a fogva tartottakat, hogy valljanak ellene, ami alapján ő feljelenthette, és kérhette az eljárás megindítását a politikai rendőrségen. 3.1 A bankelnök és a Baross Szövetség helyi elnöke, Dr. Bende Sándor ügye58 Dr. Bende Sándor59 ügyét a Kecskeméti Népbíróság 1945. május 28-án tárgyalta. Bende a tárgyaláson elmondta, hogy 1943. január 25-től 1944. október 24-ig a városból történő eltávozásáig volt a helyi Baross Szövetség elnöke. Az alakuló gyűlésen kész helyzet elé állították, előre el volt döntve, hogy őt választják elnökké. Nem akarta elvállalni, de rákényszerítették. Dr. balásfalvi Kiss Endre60 főispán őt javasolta a tisztségre. Bende elmondása szerint „dr. Kiss Endre főispán az egész város közgazdasági életén rajta tartotta a kezét és a különböző kölcsönök és hitelek kieszközlésén sokat fáradozott és minden esetben sikerrel." Dr. balásfalvi Kiss Endre a Népbanknak is komoly hiteleket szerzett, ezért Bendének állítása szerint el kellett vállalnia a főispán javaslatára az elnöki tisztséget, mert nem helyezkedhetett szembe vele. Amikor nem akarta elvállalni az elnöki tisztségét, Kiss Endre behívatta és megemlítette, hogy a bank sokszor igénybe vette az ő eredményes közreműködését, és most, amikor segítséget kér, nem akarja elvállalni az elnökséget, aminek hátrányos következményei lehetnek a bankra nézve. Bende kifejtette azt is, hogy mint a Baross Szövetség elnöke nem tevékenykedett, mert munkája minden idejét lekötötte, csak ritkán ment el egy-egy előadásra. A szövetség ügyeit dr. balásfalvi Kiss Barnabás61 intézte. A Baross Szövetség társelnöke Simala János volt, az alelnökök Hajnal Imre, Platter János, Cseri Kálmán és Winkler István voltak. A főtitkár Hajdú András, a pénztáros Réthey Gyula volt, az ügyész dr. Váry István. A Baross Szövetségnek Kecskeméten volt egy export csoportja, ez intézte a kiviteli engedélyek javaslatát is. Bende, mint a Baross Szövetség elnöke, állítása szerint nem tudott a zsidó üzletek elkobzásáról, az üzleteik kiárusításáról a keresztények részére. _____________________________________________Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbírósásról 58 BKMÖL XXV. 18. 133/1945. dr. Bende Sándor pere. 59 Dr. Bende Sándor 1893-ban született Kecskeméten. Kereskedelmi akadémiai és jogtudományi doktorátusa volt, a Kecskeméti Népbank elnöki tisztét viselte. A nem zsidó virilisek listáján 1940-ben a 44. legtöbb adót fizető volt a városban. BKMÖL, IV. 1905. 1935-1944/45. 60 Dr. balásfalvi Kiss Endre 1934-től 1938-ig Kecskemét polgármestere volt, majd 1938-tól 1944. április 2-ig Kecskemét főispánja, ekkor előléptették, a Közellátási Hivatalhoz államtitkárrá nevezték ki. PÉTERNÉ FEHÉR Mária-SZABÓ Tamás-SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona, 1992. 146-147. o. 61 Dr. balásfalvi Kiss Barnabás Dr. Dezső Gyula után a jogakadémia dékánja volt. A jogakadémián a „numerus nullus” bevezetését szorgalmazta. A Baross Szövetség ügyeit ténylegesen ő intézte már korábban is, 1944 őszétől Bende lemondását követően, hivatalosan is ő lett a Szövetség elnöke. 381
