Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
iskolák létesítését és már a mi tervbe vett iskolánk számára is messzemenő támogatásokat helyeztek kilátásba. Külön tanerők ehhez nem lesznek szükségesek, mert ellátják azt a tanítónöképzö tanárnői és az állam által kiküldött és díjazott gazdasági szaktanár.”30 A városi képviselőtestület azonban első körben nem támogatta egyértelműen a tervezett iskola létrehozását, annak ellenére sem, hogy ez a város részéről semmilyen anyagi áldozatot nem kívánt, sőt az sem hatotta meg a tervet ellenzőket, hogy a gazdasági lányiskolában is oktató, de eredetileg a tanítónőképző-intézetnél alkalmazott szerzetes nővérek után a minisztérium államsegély folyósítását is kilátásba helyezte, ami a fenntartó városnak is előnyére szolgált volna. A közgyűlésen az volt a legfőbb kifogás az új típusú iskola ellen, hogy az konkurenciát jelent a már működő, fiúk és lányok részére beindított állami gazdasági népiskola számára. A Constantinum felügyelőbizottságának elnöke ugyanakkor azzal érvelt, hogy ez az új női gazdasági iskola kifejezetten a négy középiskolát vagy polgárit végzett leányok továbbképzésére létesülne, míg az állami gazdasági népiskola az ismétlő tankötelesek számára van fenntartva.31 A közgyűlés visszautalta a gazdasági leányiskola létrehozásának tervezetét a Constantinum újonnan megválasztott felügyelőbizottságához, ahol is elhatározták, hogy a várostól csak erkölcsi támogatás kérnek, anyagit egyelőre nem. Ehhez a képviselőtestület — tekintettel az „iskola hasznos és nemes céljaira” — hozzá is járult.32 A város később sem segélyezte a gazdasági lányiskolát. Míg a Constantinum berkeiben működő elemi népiskola, polgári leányiskola és a tanítónőképző összes személyi és dologi kiadásait a váci megyés püspökkel és a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatának generális főnöknőjével kötött szerződés alapján Kiskunfélegyháza város fedezte az általa kivetett egyházi adóból, addig a két évfolyamos gazdasági leányiskola független volt a város fennhatóságától.33 Az iskola megnyitására csak az 1924/25-ös tanévben került sor. S hogy Blandina nővér az iskola létrehozásánál ott bábáskodott, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ő apai örökségét képző földbirtok adta az iskola beindításához nélkülözhetetlen gyakorlóterületet. „A Rendi Főelöljáróság rugalmasnak bizonyult az életadta reális követelményekkel szemben és személyemnek bevonásával megszervezte a középfokú gazdasági leányiskolát” - irta visszaemlékezésében Blandina nővér.34 Ahogy az Iskolanővérek Társulatának vezetősége fogalmazott: az iskola „létrejöttét Fazekas Mária Blandina testvérünknek köszöni, ki atyai örökségét (47 holdföldet és egy szőlőkertet) engedte át használatul a háztartási szakiskola céljaira.”35 Az iskola ____________________________________________Fazekas Mária Blandina, egy iskolateremtő iskolanővér 30 BKMÖL V. 175/b. 4323/1923. 31 BKMÖL V. 171/a. Kiskunfélegyháza Város Képviselőtestületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: V. 171/a.) 350. kgy/1923. 32 BKMÖL V. 171/a. 361. kgy/1923.; BKMÖL V. 175/b. 4323/1923. 33 BKMÖL XXXII. 4/a. 10. Fazekas Ágnes Mária Blandina: A Constantinum római katolikus Leánynevelőintézet vázlatos története 1908-1948 (Alfa és Omega) (kézirat) 1978. (A továbbiakban: 10.). 5-6. o. 34 Uo. ll.o. 35 BKMÖL XII. 6. Kormányzótanácsi jegyzőkönyvek, 1924. április 7. 37
