Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
elnevezésében is emlékeztetett az anyagi hátteret biztosító Blandina nővérre, hiszen azt - igaz, hogy megkérdezése és beleegyezése nélkül - az ő néhai édesapjáról „Dr. Fazekas Kálmán-féle női róm. kath. gazdasági iskolának” keresztelték el.36 Az iskolanővérek kötelezték magukat, hogy a gyakorlóterületül átengedett Csongrádi úti kb. 47 kát. holdnyi és a „Közelszöllő”-ben lévő kb. 5 holdnyi földek tiszta jövedelmét tíz évig a gazdasági iskola felszerelésére és fejlesztésére fogják fordítani. A földművelésügyi minisztériummal kötött megállapodás értelmében a szükséges tanerőket a társulat biztosította, kivéve egy okleveles gazdasági szaktanárt és egy okleveles gazdasági szaktanítónőt, akiknek kinevezéséről és fizetéséről is a minisztérium gondoskodott. Az iskola a mindenkori váci megyés püspök főhatósága alatt állt, míg szakmai szempontból a m. kir. földművelésügyi miniszter főfelügyelete alá tartozott. A megállapodás értelmében a gazdasági iskola igazgatója mindig egy szerzetes nővér volt.37 Ismételten meg kell említeni, hogy a félegyházi volt az első középfokú gazdasági leányiskola az országban. Nem voltak tehát tradíciók, amelyek mentén az iskola tanítási anyagát, nevelési irányát szervezni kellett, illetve lehetett volna.38 „Szép csendben, minden külső zaj kerülésével rendezték be a szerzetes nővérek a középfokú női gazdasági iskolát”, amelynek ünnepélyes megnyitására 1924. október 6-án került sor.39 Az első évfolyamba 12 növendéket vettek fel,40 olyan lányokat, akik a polgári iskola vagy a gimnázium negyedik osztályát sikeresen elvégezték és még nem töltötték be a huszadik életévüket. A vidéki tanulók az intézet internátusában nyertek elhelyezést, externisták (bejáró növendékek) csak helybeliek lehettek. Az új iskola tanszerei jórészt közösek voltak a Constantinum egyéb iskoláival, nevezetesen a fizika-, kémia- és természetrajz-szertárak, a botanikus kert, a tornaterem, a varró- és az írógépek. A szervezők szándéka szerint az iskola célja és feladata abban állt, hogy a növendékeket vallásos és müveit lelkű, emellett ügyes, dolgozni tudó és szerető háziasszonyokká és gondos családanyákká készítse elő, akik egyéniségükkel és rátermettségükkel meg tudják teremteni a családi életnek azt a zavartalanságát, komolyságát, meghittségét, amely a földi boldogság és boldogulás alapja.41 A nővérek igyekeztek a képzést a helyi viszonyokhoz igazítani. Egyrészről mindent megtettek, hogy a szakmai oktatást a tudomány eredményeinek felhasználásával is mélyítsék, másrészről törekedtek arra, hogy sem a belső háztartási, sem a külső gazdasági berendezkedésben, eljárásokban ne támasszanak a növendékekben a közép- osztály erőit meghaladó igényeket. A tanítás tárgyai mind a két évfolyamon elméletiek és gyakorlatiak voltak. Az elméleti oktatás részét képezték az alábbi tantárgyak: hittan, lélektan, neveléstan, egészségtan, közgazdaságtan, háztartástan, illemtan, háztartási és gazdasági kémia, gazdasági üzemtan, anya- és csecsemővédelem, áruismeret, ügyirattan, állattenyészBKMÖL XXXII. 4/a. 10. (Fazekas Ágnes Mária Blandina kézirata) 11. o.; BKMÖL XII. 6. Kiskunfélegyházi zárda iratai 111/1924. 37 Uo. 38 BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai. 21/1944-45 3. o. (1945. május 22.) 39 „Női gazdasági iskola”. Félegyházi Közlöny, 1924. október 12. 2. o. 40 értesítő, 1924/25.12.0., 36. o. 41 ÉRTESÍTŐ, 1928/29. 33. o. Köfalviné Ónodi Márta____________________________________________________________________________ 38
