Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
vett részt. Márkus jobboldali gondolkodásúnak vallotta magát, de állítása szerint a kamarát tárgyilagosan vezette. A MÜNE kecskeméti szervezetét dr. Hegedűs Ferenc vezette, ő volt a hangadó is. Az országos MÜNE-nek a kecskemétiek közül Márkus és Hegedűs volt a tagja. 1946. április 3-án további tanúkat hallgattak ki a népügyészségen Márkussal kapcsolatosan. Dr. Szabó József ügyvéd elmondta, hogy öt-hat éve nem tagja az ügyvédi kamara választmányának, de a kamara közgyűléseire eljárt. Tudta, hogy Márkust Hegedűs támadta a MÜNE részéről „mert szerinte nem képviseli eléggé a helybeli zsidó kartársakkal szemben azokat az érdekeket, amiket a MÜNE vallott magáénak”. Márkussal többször beszélgetett, aki kijelentette, hogy a kamarát a törvényes keretek között fogja tartani, és nem engedi, hogy a MÜNE-vezetők beleszóljanak a működésbe. Márkus tagja volt a Vitézi Széknek is. Dr. Nagykéry Mihály ügyvéd tagja volt a kamara választmányának, elmondta, hogy „a gyanúsítottat objektív, pártatlan embernek ismertem meg kamarai elnöki minőségében is”. Dr. Szondy Károly ügyvéd kijelentette, hogy 1943-44-ben ő helyettesítette a beteges dr. Váry István kamarai titkárt. O készítette a kamarai ülések jegyzőkönyveit, amelybe az elmondott beszédek írott szövegét vezette be. Állítása szerint az üléseken az hangzott el, ami a jegyzőkönyvbe van írva. Szondy véleménye szerint Márkusra folyamatosan nyomás nehezedett dr. Hegedűs Ferenc55 MÜNE-elnök részéről, aki jobbra akarta vinni a kamara működését. Dr. Flegedüs Ferenc kifejtette, hogy több évtizede tagja a kamarai választmánynak, a választmányi ülésekre nem emlékszik. Szerinte a kecskeméti MÜNE- szervezet meg sem alakult és nem tud olyan esetről sem, hogy ő nyomást gyakorolt volna Márkusra, és a mindenkori törvények be nem tartására biztatta volna. Ekkor hallotta először, hogy a MÜNE kecskeméti szervezete őt és a vádlottat delegálta volna az országos MÜNE-be. Tehát Hegedűs mindent tagadott. Dr. Holosnyai Ambrus államügyész elmondta: Márkus megkereste őt annak érdekében, hogy akadályozzák meg a kecskeméti MÜNE megalakítását 1938-ban vagy 1939-ben. 1939-ben MÜNE taggyűjtési felhívást köröztettek, amelyet dr. Kürtösi Lóránt és dr. Farkas Ferenc írt alá. Ekkor a tanú ismét beszélt Márkussal, és úgy döntöttek, hogy részt kell venni a MÜNE-ben, és mérsékeltebb embereket kell oda delegálni. A MÜNE elnökének egy gyűlésen dr. Hegedűs Ferencet választották meg. Ok nem akarták, hogy Hegedűs legyen az elnök, de nem tudták megakadályozni. Szerinte szabálytalanul választották meg Hegedűst, és Holosnyai a belügyminiszterhez fordult panasszal. Ezt követően az akkori főispán, dr. balásfalvi Kiss Endre magához hívatta, és kérte, hogy vonja vissza a panaszát. Ez elől Holosnyai igyekezett kitérni, de az „újabb és újabb unszolásokra végre kénytelen voltam a panaszt visszavonni”. Hegedűs kamarai elnök is szeretett volna lenni. A vádirat szerint Márkust a Nbt. 15. §. 3. pontjába ütköző népellenes bűntettel vádolták, mert mint a kecskeméti ügyvédi kamara elnöke 1944-ben és a megelőző években „következetesen népellenes és fasiszta-barát hivatali működést fejtett ki”. A 55 Dr. Hegedűs Ferenc 1879-ben született, 1939-ben a nem zsidó virilisek listáján a negyedik legtöbb adót fizető volt Kecskeméten. A Wesselényi utca 10. szám alatt lakott és viszonylag magas összegű házadót fizetett. BKMÖL IV. 1905. 1935-1944/45. _____________________________________________Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról 377
