Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
kamarai beszédeiben hangoztatta, hogy Magyarország tengelybarát politikája helyes, Németországot támogatni kell a szovjetellenes harcában. A népellenes „numerus nullus” bevezetését sürgette, a rendelet megjelenését üdvözölte. „Az elnöklete alatt álló kecskeméti ügyvédi kamara volt az országban az első, mely azt a rendelet által megállapított május 31. előtt jóval már április 5.-én éspedig minden előkészítés és a kivételezettség megállapításának lehetetlenné tételével 100%-ban végrehajtotta.” A népügyész megállapította, hogy Márkus ügye összefügg a dr. Hegedűs Ferenc elleni bűnüggyel, amelyet a népbíróság 1946. május 13-án tárgyalt. Mindkét ügyben a tanúk és a vádlottak is azonosak voltak, ezért a népügyész javasolta a két bűnügy egyesítését. Hegedűst is letartóztatták. Márkust 1937. október 10-én választották meg a kamara elnökének. A népügyész vádirata szerint Márkus „az elnöki tisztséget arra használta fel, hogy a kamarába politikát vigyen, háborús és fasisztabarát beszédeket tartson és maga is a numerus nullus követőjévé és hívévé szegődjék, továbbá, hogy a német megszállás nemzeti szerencsétlenségét üdvözölje, az áruló Sztójay kormány totális háborús politikáját becsületes kiállásnak minősítse, annak minisztereit üdvözlő szavakkal illesse, kétségtelenül megállapítható, hogy hivatali működésében következetesen népellenes és fasisztabarát magatartást tanúsított. [...]A terhelt tekintélyes és befolyásos egyén volt. [...] Az embereket mindinkább jobboldali útra vezette, beszédei, magatartása bennük mély nyomokat hagyott s így nem jelentéktelen mértékben működött közre Magyarország értelmiségének fasiszta befolyás alá vonásában.” Dr. Márkus Ferenc igazolást kapott a Földművelésügyi Minisztérium miniszteri osztálytanácsosától, amelyben igazolták, hogy több mint húsz éven keresztül ingyenesen látta el a mezőgazdasági munkások jogvédelmét, mint a Mezőgazdasági Munkásjogvédő Központi Iroda kecskeméti helyi megbízottja. Márkusnak vagyoni bizonyítványa szerint 76,5 kataszteri hold földje volt, amelynek értéke 7 600 000 pengő volt 1946 márciusában. A peranyagban megtalálhatók a kecskeméti ügyvédi kamara közgyűléseinek jegyzőkönyvei 1937-től kezdve. Ebben az időben 178 tagja volt a kecskeméti ügyvédi kamarának. Az 1937. október 10-i közgyűlésen választották a kamara elnökévé dr. Márkus Ferencet 142 szavazattal. Márkus beszédei nem voltak kirívóak. A Magyar Hiszekegy elmondásával nyitotta meg a közgyűléseket. Éltette Horthyt és örült, hogy visszacsatolták az elveszített területeket. Megemlékezett 1941-ben a dicső honvédekről is, akik harcolnak a „vörös rém” ellen. 1941-ben ismét megválasztották Márkust elnöknek, Nótát elnök- helyettesnek. 1943-as beszédében Gömböst dicsőítette. 1941. március 5-én a kecskeméti ügyvédi kamara választmánya és kereseti adóalap kivető bizottsága ülésezett, amelyen a helyi MÜNE is képviseltette magát. Az ülés tárgya az 1941. évi kereseti adó kivetése volt. A MÜNE helyi csoportja állította össze a kereseti adó kivetési tervét. Az adó kivetésének irányadó elve az ügyvédi iroda jövedelmezősége volt, továbbá az, hogy van-e ügyvédjelölt az irodában, és hogy az ügyvéd teljesített-e rendkívüli fegyvergyakorlatot az elmúlt évben. A 73 kecskeméti ügyvéd esetében összesen 149 000 pengő kereseti adót állapítottak meg. A legmagasabb összeg 6000 pengő, míg a legalacsonyabb 600 pengő volt. Átlagosan R/gó Róbert---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------3 78
