Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
magam is összeköttetésben voltam vele. Nem vettem észre magatartásán szélsőséges vonásokat, a kormánypárt mérsékelt szárnyának volt a tagja. Komoly tudományos érdemei voltak, mint szakírónak, s mint kamarai vezetőnek. A parlamentben értékes hozzászólásai voltak a szakkérdésekhez. Uszító, izgató tevékenységet tudtommal nem fejtett ki. Hogy kecskeméti helyi vonatkozásban, a városi politikában mit tett azt nem tudom. A gazdaközönség művelése terén érdemei voltak. Kétségtelenül jobboldali ember volt, Gömbösnek s a tengelypolitikának híve. [...] Nyilván antiszemita volt, de azt hiszem, inkább a pozitív oldalon, a magyar nép gazdasági megerősítése érdekelte, mint negative a zsidók üldözése. A zsidók kiszorítása ellen természetesen nem szólalt fel, az árjásítással egyetértett. Sajnálatos, ha politikai vonatkozásban ellovalta volna magát, mert működésének ez nem volt lényeges oldala. A soproni üléseken egyetlen közbeszólásáról tudok, mikor Molnár Erik mai népjóléti miniszter öccséről megállapította, hogy átállt az oroszokhoz. Nem mondhatok ítéletet az iratok ismerete nélkül, beállítható-e a vádlott felelős helyre, de a véleményem szerint szakértelme a földreform után megoldandó számos kérdésben jó szolgálatot tehetne elsősorban vidékének. ” Gesztelyi ügyében dr. Hóman Bálintot is kihallgatták a budapesti népügyészségen, 1946. október 5-én. Hóman kijelentette, hogy ismeri Gesztelyit, de nem emlékszik rá, hogy tagja lett volna a Nemzeti Szövetségnek. A Magyar Élet Pártjának volt a tagja, és a párt jórészt csatlakozott a Nemzeti Szövetséghez. Hóman megjegyezte, hogy a Nemzeti Szövetség nem tekinthető a törvényhozók Szálasi köré tömörült részének, célja és feladata a Lakatos-kormány és a kormányzó támogatása volt. „Legjobb tudomásom és emlékezetem szerint vádlott politikailag színtelen egyén volt, mint vidéki képviselő többször járt a fővárosban és keresett fel engem is kultuszminiszterségem alatt, mikor is minden egyes alkalommal a tanyák szociális kérdésének, falvak kulturális kérdésének és főleg a faluhelyen létesítendő kultúrházak és tanyákon fölállítandó iskolák kérdéseit tárgyalta meg velem. Emlékezetem szerint ha a képviselőházban felszólalt, felszólalásai ezen témakör körül mozogtak.” A Kecskeméti Népbíróság az ítéletében megállapította, hogy a vádlott bűnös a Nbt. 17. §. 4. pontja alapján népellenes bűntettben. A vádlottat másfél év börtönre és öt évre politikai jogainak eltiltására ítélték. Az ítélet indoklása szerint Gesztelyi 1939 óta volt kormánypárti országgyűlési képviselő. A bíróság kifogásolta, hogy a vádlott nem emelte fel a szavát képviselőként Szálasi ellen. A vádlott a tanúk többsége szerint tagja volt a Nemzeti Szövetségnek, bár ő tagadta. A Nemzeti Szövetség vezetői: Szász Lajos41 és Hóman Bálint sem tudták, hogy Gesztelyi tagja volt-e a szervezetnek vagy sem. A bíróság ezt a vádat nem tudta egyértelműen bizonyítani. De ezt nem is tartották lényegesnek, mert az országgyűléseken Szálasi mellett vett részt és ez „alkalmas volt arra, hogy Szálasi törvénytelen uralmának a képviselőház 41 Szász Lajos 1888-ban született. A Budapesti egyetemen jogi végzettséget szerzett, majd 1919-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott 1937 és 1942 között több kormányban is államtitkár volt. A Magyar Élet Pártja listáján Kecskemét képviselője lett 1939-ben. 1942 októberétől 1944. március 22-ig a közellátásügy tárca nélküli minisztere volt, ettől kezdve iparügyi miniszter 1944. augusztus 29-ig, majd kereskedelem és közlekedésügyi miniszter lett. A Szálasi-kormányban is kereskedelem és közlekedésügyi miniszter és a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének az elnöke volt. A népbíróság halálra ítélte és kivégezték. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. Internet: http://mek.niif . hu/00300/00355/html/ABC14240/14553.htm (2009. május 25.) _____________________________________________Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról 3 71
