Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
működésén keresztül az alkotmányosság és törvényesség bizonyos látszatát kölcsönözze, így bár vádlott az üléseken aktív ténykedést nem fejtett ki, az előbb vázoltak következményeképpen nem vezető jellegű cselekményével mégis segítséget nyújtott a nyilas mozgalomnak a hatalom megtartásához, - s ekként maradéktalanul megvalósította a Nbt. 13. §-ának 3. pontja 1. bekezdésébe ütköző háborús bűntettet.” A vádlott azzal védekezett, hogy félt a nyilasoktól, ezért nem mert távol maradni az ülésekről teljesen. Ezt nem fogadta el a bíróság, mert hivatkozhatott volna arra, hogy Kőszegen lakik, nem Sopronban, és arra is, hogy beteg. A bíróság a Magyar Rónában megjelent három-négy cikkét is kifogásolta a vádlottnak. A cikkekben a bolsevizmust „sátánként” mutatta be, amely a népek szabadsága ellen harcol és háborús ellenfeleinket a „szabadkőműves zsidó szellem” irányítja és a kereszténység ellen dolgoznak. A népbíróság szerint ezek a kijelentések alkalmasak voltak arra, hogy a vádlott a demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegődjön. Ebben a vádpontban is bűnösnek találták. A védelem a vádlott pozitív működését igyekezett bemutatni a kamara élén és képviselőként is, a vezető bíró szerint ezt a bíróság korábban is tudta, és el is fogadta. Ezt enyhítő körülményként vették figyelembe, azonban a bíróság szerint a vádlott a bűncselekményeket elkövette. A NOT 1947. február 7-én tartotta a másodfokú tárgyalást, mert a népügyész súlyosbításért fellebbezett. A NOT a háborús bűntett vádja alól felmentette a vádlottat. Az Nbr. 17. §. 4. bekezdésébe ütköző népellenes bűntett miatt hat hónap börtönre és mellékbüntetésként három évre eltiltották Gesztelyit a politikai jogainak gyakorlásától. Mivel 1946. szeptember harmadika óta előzetes letartóztatásban volt Gesztelyi, egy hónap letöltendő fogház sem maradt vissza. 1.3 A volt polgármester felesége, dr. Liszka Béláné ügye42 Dr. Liszka Béla43 családja nyugatra menekült Kecskemét kiürítését követően. Fia, Liszka György44 azonban 1945-ben visszatért Kecskemétre. A politikai rendőrség hamarosan letartóztatta, majd még ebben az évben népbíróság elé állították a fiút, aki még nem töltötte be ekkor a 18. életévét.45 A következő évben hazatért Liszka Béla felesége is, akit szintén népbíróság elé állítottak. Dr. Liszka Béláné46 ügyét a Kecs- keméti Népbíróság 1946. július 3-án tárgyalta. 1946. március 25. óta volt előzetes 42 BKMÖL XXV. 18. 134/1946. Dr. Liszka Béláné ügye. 43 Dr. Liszka Béla (Kecskemét, 1895 - München, 1978) Kecskemét polgármestere volt. Apja a főreáliskola tanára volt. Liszka Kecskeméten tanult, jogi végzettséget szerzett, majd részt vett az első világháborúban. 1919-ben Szegeden belépett a Nemzeti Hadseregbe. 1921-től Kecskemét város aljegyzője, majd tanácsnoka volt. 1938-ban lett a város polgármestere. 1944-ben együttműködött a Gestapóval, már október 20-án esküt tett a Szálasi-kormányra. A háború végén Nyugatra távozott, Münchenben halt meg. PÉTERNÉ FEHÉR Mária-SZABÓ Tamás-SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona, 1992. 168. o. 44 Liszka György 1927. december 4-én született, ebben az időszakban gimnáziumi tanuló volt. Édesanyja Szabó Ilona, a Mária körút 15. szám alatt lakott. 45 Liszka György ügyét részletesebben a Forrás 2010. februári számában mutattam be. RIGÓ Róbert, 2010. 46 Dr. Liszka Béláné született Szabó Ilona, 1905. július 9-én született Kecskeméten a Tatai tér 1. szám alatt lakott, egy gyermeke volt: Liszka György. Rigó Róbert ______________________________________________________________________________________ 372
