Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
megkeresik Huszka Jenő min. tanácsost.”21 A szerzett tapasztalatok tükrében kezdett kikristályosodni egy helyi gazdasági iskola tervezete, amely használható, „eladható” ismereteket nyújthat a polgári iskolából kikerülő lányok számára.27 28 A nővérek már 1923 nyarán megtették az első lépéseket, hogy a város vezetőinek pártfogását az újonnan beindítandó iskola számára megnyerjék. Július 10-én és augusztus 7-én kelt leveleiben a Constantinum igazgató-főnöknője, Hirmann Mária Margit így írt a város polgármesteréhez: „Intézetünk több oldalról megnyilvánult óhajnak kíván eleget tenni, amikor elhatározta 2 évfolyammal bíró Női Gazdasági iskolának a felállítását a Constantinum róm. kath. Leánynevelőintézet keretén belül. Aránylag kevés anyagi áldozattal, a már meglevő felszerelés csekély kiegészítésével beállíthatjuk az új iskolát.” „Az iskola célja: polg. iskolát végzett leányokat háztartási /kertgazdasági/ teendőkben úgy elméletileg, mint gyakorlatilag szakszerű kiképzésben részesíteni, őket életfeladatukra valláserkölcsi és nemzeti irányú neveléssel előkészíteni, a magyar lányokat, a leendő anyákat a legtermészetesebb munkakörhöz,] a szép háztartási és gazdasági munkákhoz visszavezetni. Továbbá szerzett ismereteikkel a háziasszony munkájába tudományos, erkölcsi, esztétikai és társadalmi műveltséget, lelki finomságot belevinni, hogy azokat az életben értékesíthessék. A világháború és az országcsonkító béke által teremtett gazdasági helyzet, főleg a kassai Női Gazdasági iskola elvesztése és a kecskeméti Gazdasági Tanítónőképző megszűnése kívánatossá teszi ilyen intézet létesítését, hogy a nők az eddiginél nagyobb fokban bírjanak fogékonysággal a gazdasági haladás iránt - okszerű gazdálkodással, nem csak egyéni jólétüket alapozhassák és biztosíthassák, de kell, hogy munkájukkal a nemzet gazdasági megerősödésének is hasznos tényezői legyenek. Ezt a célt akarja szolgálni a kiskunfélegyházi Női Gazdasági iskola, melyet már a jövő tanévben óhajtottunk megnyitni. A Nagyméltóságú Minisztériumtól jövő felszólítás ily irányú iskola szervezésére, csak megerősít bennünket törekvésünkben.” „Félegyháza nemes városnak hozzájárulását, felkarolását s esetleg támogatását kérem, mert e nagy gazdálkodó városnak is nem kis érdeke lesz ezen iskolának megnyitása és virágzása.”29 A Constantinum Felügyelőbizottsága is támogatta az ötletet, mivel „ezen iskolatípus beállítását a felsőbb tanügyi hatóságok is szükségesnek látják és támogatják, indokolja ezt a többlettermelés égető nemzetgazdasági szükséglete is, valamint a szülők kívánalma, akik gyermekeiket sokan gyakorlati kenyérkeresetre óhajtanák kiképezni. [...] úgy a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, valamint a Földmivelésügyi Minisztérium illetékes ügyosztályaiban országos érdeknek tekintik ilyen gazdasági Köfalviné Ónodi Márta____________________________________________________________________________ 27 ÓNODI Márta, 1999. 158. o. 28 „A főnöknő tevékeny munkaszeretetéből, az élet szükségleteinek fogékony felismeréséből új alkotó- sok is fakadnak. [...] karöltve egyik hasonlóan agilis és alkotni vágyó nővérének áldozatkészségével, megteremtik a Constantinum iskoláinak új tagozatát, a középfokú gazdasági leányiskolát, mely a polgári leányiskola fölé épülő két évfolyamával mindig jelentősebb hivatást fog betölteni a birtokos középosztály leányainak gyakorlati és gazdasági nevelésében.” ÉRTESÍTŐ, 1925/1926. 5. o. 29 BKMÖL V. 175/b. Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: V. 175/b.) 4323/1923. 36