Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
képviselők34 között a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének35 tagja lett volna. A Magyar Róna36 című folyóirat felelős szerkesztője volt, amelybe rendszeresen írt cikkeket. A képviselőház soproni ülésein ötször vett részt. Ezeken az üléseken mindössze 20-25 képviselő volt jelen, Gesztelyi ekkor Kőszegen lakott, onnét járt át Sopronba. A népbírósági tárgyaláson a vezető bíró megkérdezte a vádlottat: mi a magyarázata az eltérő rendőrségi vallomásának. A vádlott azt válaszolta, hogy „igen, azt mondottam, ami a kérdéses jegyzőkönyvbe van felvéve, azonban ezt annak hatása alatt tettem, hogy éppen akkor jött vissza kihallgatásról a cellámba egy 47 éves ember, akit nagyon megvertek. Mint szívbajos ember, nagyon megijedtem, hogy az esetleges kínzás következtében meg fogok halni, ezért mondtam azt, hogy írjanak, amit akarnak, így került be a jegyzőkönyvbe az, hogy beléptem a Nemzeti Szövetségbe”. Ezután a nyomozó valami indokot kért erre, és ezért hozta fel a vádlott azt, hogy a „kamara autóját így akartam megmenteni.'" Gesztelyi Kőszegen egy bankigazgatónál lakott, aki az ottani szeszfőző szövetkezet titkára volt. O kérte meg arra, hogy a helyi kisemberek szeszfőzési engedélyét intézze el, ezért ment Sopronba. Gesztelyi ötször volt Sopronban, de csak egyszer vett részt képviselőházi tárgyaláson, állítása szerint Szálasit nem ismerte, rossz véleménnyel volt róla. Kijelentette, hogy mint képviselő nem bújhatott el Szálasi idején, mert géppisztolyos nyilasok razziáztak, és őt is felkutatták és elhurcolták volna. Azért menekült nyugatra, mert akkor az volt az általános vélemény, hogy a nyugati határszélen nagy harcok lesznek, amit az ottani erődítési munkálatok is alátámasztottak. Gesztelyi elmondta, hogy egész életében a magyar mezőgazdaság fejlesztéséért dolgozott, ezen a területen jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. Gesztelyi Lászlóné a rendőrségen felvett vallomásában elmondta, hogy kecskeméti otthonukat a német katonaság birtokába vette, ezért nem tudtak Kőszegről visz- szatérni Kecskemétre. 1944. október közepén mentek Kőszegre, és ott voltak 1945. március végéig, majd Ausztriába távoztak. 1945. november végén kerültek vissza ismét Kecskemétre. A kamara dolgozói a politikai rendőrségen kivétel nélkül Gesztelyi ellen vallottak, ugyanakkor a tárgyaláson már teljesen mást mondtak, megvédték, kiálltak mellette. A nyomozati jegyzőkönyvek tele vannak durva, alattomos kijelentésekkel, például: „a hajlongó és besúgó tisztviselőket részesítette előnyben”, „önző, kapzsi és anyagias magatartására jellemző volt, hogy nem egészen fair eszközökkel, kisebb szabálytalanságoktól sem riadt vissza.” 34 Az 1939-es választáson Kecskemét Törvényhatósági Jogú Városban listás választókerület volt. Két párt indult a választáson a Magyar Elet Pártja a szavazatok kétharmadát (66,2%), a Független Kisgazdapárt egyharmadát (33,8%) szerezte meg. A Magyar Elet Pártja részéről Csáky István lemondott, így Szász Lajos szerzett mandátumot, a Független Kisgazdapárt részéről Révész László lett az országgyűlés tagja. Internet: www.vokscentrum.hu (2010. január 28.) 35 A Törvényhozók Nemzeti Szövetsége 1944-ben alakult meg a német megszállást követően. A parlamentben a szélsőjobboldali képviselőket tömörítette ez a szervezet. 1944. október 12-ig 115 képviselő lépett be a Nemzeti Szövetségbe, az Imrédy-féle Magyar Megújulás Pártja, Szálasi Nyilaskeresztes Pártja, Pálffy Magyar Nemzetiszocialista Pártja és más politikai csoportok mellett a Magyar Elet Pártja szélsőjobboldalának képviselői közül. 36 A Magyar Róna mezőgazdasági és közgazdasági szaklap a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara hivatalos lapja 1922-től jelent meg Kecskeméten. A folyóirat felelős szerkesztője Gesztelyi Nagy László volt. fi/gó Róbert_______________________________________________________________________________________ 368
