Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
Bátori Emil fuvaros nem volt a kamara alkalmazottja, de 1944 őszén kirendelték mint gépkocsivezetőt, hogy Gesztelyi kocsiját vezesse. A tanú szerint Gesztelyi sok mindent azért tett, hogy megmentse a kamarát. Ezért mondta a kamara dolgozóinak, hogy lépjenek be a nyilas pártba. Sopronban 10-15 alkalommal voltak, előfordult, hogy oda Szöllősi miniszterelnök-helyettes37 titkárának kocsijával mentek. Hajdú Ernő újságíró a Kecskeméti Lapok 1946. július 28-iki számában „A gazdakamara különös vesszőfutása” címmel írt a vádlott működéséről. A kamara vagyonának elvesztésével őt vádolta meg Hajdú. Gesztelyi azt vallotta, hogy a Földművelésügyi Minisztérium kiürítési kormánybiztosa, Mocsári Dániel szólította fel, hogy a kamara minden eszközét, az állatokat is el kell szállítani. Három fő irányította a kiürítést, ő ekkor már nem volt Kecskeméten. A vasútállomáson egy vagonba rakodtak be, az áru nagy része elveszett. Rozsnyay József vezette a kamara mintagazdaságát 1942. január elseje óta. A kiürítéskor Kaposvárra, később Szombathelyre szállították az élelmiszert és a felszerelést is. Hajdú a cikkéhez Bátori Emiltől szerezte az információit, aki panaszkodott, hogy ismeretlenek próbálják megfélemlíteni. Hajdú kijelentette a tárgyaláson Gesztelyiről, hogy „ politikai szélsőségekre törtető ember volt a vádlott. Gyűjtött állásokat és címeket, melyekből busás hasznot húzott. Modortalan volt és hallottam tisztviselőitől, hogy olykor »Mars ki!« kitétellel zavarta ki őket a szobájából.” Grogolszki Viktor38 rendőrnyomozó-főhadnagy elmondta, hogy 1939-től 1944- ig a kamara sofőrjeként a vádlott gépkocsivezetője volt. A vádlott - szerinte - kezdetben jó ember volt, majd a háború alatt munkásellenes lett. Suba Dezső kamarai titkár kijelentette, hogy vele mindig jóakaratúan viselkedett a vádlott. Nem szólította fel a tisztviselőket, hogy lépjenek be a nyilas pártba, politikai tevékenységét nem ismerte. A tanú szerint a vádlott beteges ember volt. Szentjóby Straub Elemér nyugalmazott államtitkár, földbirtokos kifejtette, hogy régóta ismeri a vádlottat. Szentjóby korábban Kecskeméten kamarai elnök volt, az alapítástól kezdve, a húszas években. Már az első világháború idején is ismerte Gesztelyit, amikor a gazdaszövetség titkára volt. Kijelentette, hogy „szorgalmával és munkásságával jó példával járt elől”. Mint szegény, sokgyermekes szabolcsi református lelkész fia, tanulmányait nehéz küzdelmek árán végezte el. A gazdasági kamara élén példaértékű munkát végzett Kecskeméten. Azért kezdett politizálni és lett képviselő, hogy a mezőgazdaság érdekeit jobban tudja képviselni. A kamara támogatta a homoki szőlőtelepítéseket és a munkás olvasóköröket is. A kecskeméti kamarának 150 holdas mintagyümölcsöst szerzett a vádlott, ami egyedülálló volt az egész országban. Itt 40 szegény munkásgyereknek ingyenes nevelő, kertmunkás_____________________________________________Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról 37 Szöllősi Jenő 1893-ban született, gyógyszerész. Tartalékos tisztként részt vett az első világháborúban, majd Makón telepedett le. 1939-ben képviselővé választották, majd belépett a Nyilaskeresztes Pártba, 1943-től a párt frakcióvezetője. 1944. októberl6-tól a Szálasi-kormány miniszterelnöke-he- lyettese lett. A NOT halálra ítélte, kivégezték. UNGVÁRY Krisztián, 2004. 15. o. 38 Grahóczki máshol Groholczki, vagy Grogolszki Viktor politikai nyomozó és tolmács volt. 1892. május 10-én született, orosz nemzetiségű volt. A Szociáldemokrata Párt tagja volt, 1918-ban részt vett a kommunista „mozgalomban”, emiatt a románok elfogták és megverték. A Mezőgazdasági Kamara sofőrjeként dolgozott, orosz nemzetisége miatt bujkált a németek elől. 1945 elején érkezett vissza Kecskemétre. BKMÖL XVII. 406/a. 608/1945. 369
