Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról

Bizottság (KNB) ülésén már jóval korábban, január 16-án, a kormányrendelet kihirdetése előtt foglalkoztak a helyi népbírósággal. König Ferenc a Magyar Kommunista Párt (MKP) KNB-be delegált tagja ezen az ülésen kijelentette: „a már felállított népbíróság a munkáját azonnal kezdje meg a politikai vonatkozású s azonfelül mindazon ügyekben, amelyek a rögtönítélő bíróság elé tartoznak”.8 König javasolta, hogy a sok ügy miatt a népbíróság tagjainak számát emeljék fel ötről tizenegyre.9 A népbíróságokkal párhozamosan a rendeletnek megfelelően népügyészségeket is létrehoztak. A népbíróságok bírói tanácsába a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban résztvevő pártok delegálhatták a népbírákat. A Kecskeméti Népbíróságon két bírói tanácsot állítottak fel.

A népbíróságok és a népügyészségek felállításával párhuzamosan a politikai rendőrség szervezését is megkezdték. 1945. január 12-én az Ideiglenes Nemzeti Kormány ülésén Erdei Ferenc belügyminiszter ismertette az államrendőrség újjászervezésére vonatkozó rendelettervezetet, amelyben kiemelt szerepet kapott a „demokratikus államrend védelme és megszilárdítása”.10 11 Ezzel párhuzamosan már megkezdődött az új rendőrség kiépítése a szovjetek által megszállt területeken a helyi Nemzeti Bizottságok irányításával, amelyekben a vezető szerepet az MKP játszotta, így a rendőrség megszervezésében, irányításában is jelentős befolyást szerzett." A népügyészségek, a népbíróságok és a politikai rendőrség szorosan együttműködött a háborús és népellenes bűnösök felkutatásában és felelősségre vonásában. E szervek kecskeméti működéséről megállapíthatjuk, hogy elsődleges céljuk a régi elittel való leszámolás és az állampolgárok megfélemlítése volt, annak érdekében, hogy előkészítsék a „terepet” a kommunista egypártrendszer kiépítéséhez, a totalitariánus rendszer bevezetéséhez.

A Kecskeméten és a mai Bács-Kiskun megye területén korábban felállított népbíróságok működésével Tánczos-Szabó Ágota foglalkozott tanulmányaiban.12 Az 1948-as Magyar Statisztikai Zsebkönyv szerint a Kecskeméti Népbíróság 805 ügyet tárgyalt, amelyből 753-at fejezett be.13 A 297 elmarasztaló ítéletéből 32 vált jogerőssé, a 243 fölmentő ítéletből 13 lett jogerős, egyéb módon 213 ügyet fejeztek be. A szabadságvesztésre ítéltek közül 154 főt egy éven aluli, 108 főt egytől öt év börtönre, 27 főt öttől tíz évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek. Három főt öttől 15 évig terjedő kényszermunkára ítéltek, továbbá két főt legalább három év, 22 főt legalább öt-tizenöt év, míg két főt életfogytiglani kényszermunkára ítéltek, további 10 főt ítéltek vagyonelkobzásra. A halálra ítélt öt főből négyet kivégeztek.14 Az áttekintett perek

8 1VÁNYOSI-SZABÓ Tibor (szerk.), 1975. 73. o.

9 A KNB 1945. február 15-i ülésén Neuwirth Miklós MKP tag „sürgeti a népbíróság felállítását”. A napokkal korábban megjelent kormányrendeletet ekkor még nem ismerték Kecskeméten. IVÁN YOSI- SZABÓ Tibor, 1975. 107. o.

10 SOÓS Mihály, 2004. 82. o.

11 A Kecskeméti Nemzeti Bizottságot (KNB) 1944. december 16-án alakította meg három párt, a Független Kisgazdapárt (FKGP), az Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az MKP. IVÁNYOST-SZABÓ Tibor, 1975. 58-59. p.

12 TÁNCZOS-SZABÓ Ágota, 2005. és 2004.

13 Magyarországon 58 953 főt állítottak népbíróság elé, közülük 26 286 fő kapott elmarasztaló ítéletet. Z1NNER Tibor, 1982.

14 Magyar Katolikus Lexikon, www.lexikon.katolikus.hu (címszó: Kecskeméti Népbíróság).

_____________________________________________Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbírósásról

361