Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról

dokumentumai alapján megállapíthatjuk, hogy a helyi népbíróság szigorú ítéleteit másodfokon a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) rendszerint mérsékelte, gyakran oly módon, hogy a már addig letöltött büntetést szabta ki az elítéltre, vagy felmentette őket.15 A Kecskeméti Népbíróság 1948 októberében fejezte be működését. A Kecskeméti Népbíróság iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában (BKMÖL) 4,16 iratfolyómétert, azaz 34 dobozt tesznek ki. Az egyes évekre vonatkozóan igen eltérő az iratok mennyisége, az 1945-ös iratokból 21 doboz, az 1946-osból nyolc, az 1947-esből három és az 1948-as évből kétdoboznyi irat van. Ez jól tükrözi a népbíróság tevékenységének intenzitását is.16

A Kecskeméti Népbíróság iratai közül elsősorban a háború előtti és alatti helyi elitre vonatkozó peranyagokat tekintettem át. Az egyes perek dokumentációja jelentős mennyiségű információt tartalmaz az új politikai vezetőkre és a politikai rendőrség működésére nézve is. Tehát az egyes perek iratanyaga (politikai rendőrségen felvett kihallgatási jegyzőkönyvek, ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyv, vádirat, népbírósági tárgyalások jegyzőkönyvei, ítéletek, NOT-ítéletek, fellebbezések, tanácskozási jegyzőkönyvek, egyéb kérelmek, iratok) a város meghatározó személyeire vonatkozóan sok érdekes adatot, információt szolgáltat Kecskemét társadalmi, politikai viszonyaira nézve a vizsgált időszakban.17

A Kecskeméti Népbíróságon a népbírák igen gyakran cserélődtek az egyes pártok részéről és többször is előfordult, hogy azért nem tudták megtartani a tárgyalást, mert a népbírák nem jelentek meg a tárgyaláson. Ennek az lehetett az oka, hogy a népbírák nem kaptak napidíjat a tárgyaláson való részvételért.18 Dr. Révész Zoltán19 törvényszéki bíró, a II. számú népbíróság vezető bírája, levelet írt a helyi MKP részére 1945. szeptember 3-án, ugyanis az MKP által delegált népbírák nem jelentek meg a tárgyaláson, ezért el kellett napolni a tárgyalást.20 Az I. számú népbíróság vezető

Rigó Róbert_______________________________________________________________________________________

15 Ez a gyakorlat a többi népbiróság vonatkozásában is megfigyelhető, ezért terjedt el szélesebb körben a háború után, hogy a NOT rövidítés „igazából” azt jelenti, hogy „Nem is Olyan Tragikus”.

16 Tánczos-Szabó Ágotának és Zinner Tibornak vannak saját számításon alapuló adatai a kecskeméti népbíróság ítéleteire vonatkozóan, de ezek igen eltérő adatokat mutatnak, aminek az lehet az oka, hogy a népbírósági akták egy része - sajnos több meghatározó személy peranyaga is elveszett - nem került be a Bács-Kiskun Megyei Levéltárba. TÁNCZOS-SZABÓ Ágota, 2005. 331. o.

17 Az egyes ügyeket a Tánczos-Szabó Ágota által összeállított jegyzék segítségével válogattam ki, amely a vádlottak nevét, a vádakat és az ítéleteket tartalmazza.

18 Dr. Révész Zoltán 1945. szeptember 12-én levelet írt az államügyészség elnökének amelyben pénzt kért a népbírósági tanúk útiköltségére és a népbírák napidíjára, mert 1945. július elseje óta a népbírák „egyfillér napidíjat sem kaptak". Később, 1945. december 6-án is megjegyezte, hogy a népbírák hónapok óta nem kaptak napidíjat. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XXV. 18. A Kecskeméti Népbíróság iratai (a továbbiakban: XXV. 18.) 4/1945.

19 Dr. Révész Zoltán 1895. február 10-én született Nagybányán. 1944. október 7-én hagyta el Kecskemétet, mert beutalták Budapestre, az idegklinikára. Kecskemétre nem tudott visszatérni, mert a szovjetek elfoglalták a várost, ezért az igazságügy-mimisztériumban jelentkezett szolgálattételre. Állítása szerint kényszer miatt esküt tett a Szálas-kormányra, mert ha nem tette volna le, nem kapott volna fizetést. Az igazolóbizottság 1945. április 24-én tárgyalta az ügyét. A bizottság ekkor megfeddte. Egy újabb tárgyalás keretében 1945. augusztus 3-án igazolták, és a feddést hatályon kívül helyezték. Ezt követően II. számú népbíróság vezető bírája lett. BKMÖL XVII. 406/a. Igazoló Bizottsági iratok (a továbbiakban: XVII. 406/a.). 815/a/1945.

20 BKMÖL XXV. 18. 4/1945.

362