Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
Rigó Róbert ÜGYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A KECSKEMÉTI NÉPBÍRÓSÁGRÓL1 Bevezetés Európa több országában hoztak létre népbíróságokat a második világháborút követően. Magyarországon 1945 elején állították fel a népbíróságokat annak érdekében, hogy felelősségre vonják a második világháború idején elkövetett háborús és népellenes bűnök elkövetőit.2 A törvény preambulumában olvashatjuk a népbíróságok létrehozásának indokát is: „az ideiglenes nemzeti kormány attól a szükségtől vezettetve, hogy mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket.”3 4 A felelősségre vonás terve már korábban megjelent. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjában már 1944. december 3-án kijelentette, hogy „a hazaárulókat, a felelős bűnösöket le kell tartóztatni és átadni az erre a célra létesítendő népbíróságoknak. Vagyonukat el kell kobozni."* A Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány felállítását követően 1944. december 22-én nyilatkozatban vállalta, hogy bíróság elé állítja a háborús és népellenes bűnök elkövetőit. A nyilatkozatot a Szovjetunióval aláírt fegyverszüneti egyezményben is megerősítették 1945. január 20-án. Ennek a 14. pontjában rögzítették, hogy „Magyarország közre fog működni a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásában, az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásában és az ítélkezésben e személyek felett. ”5 A népbíróságok felállításáról szóló rendeletet január 25-én hozták meg Debrecenben, 1945. február 5-én hirdették ki.6 Ekkorra azonban már több népbíróság is megkezdte működését Magyarországon. 1945. májusáig a Budapesti Népbíróságon kívül vidéken, a törvényszéki székhelyeken 24 népbíróságot állítottak fel. A Kecskeméti Népbíróság 1945. március 26-án tárgyalt először.7 A Kecskeméti Nemzeti 1 Ez a tanulmány egy jóval több ügyet feldolgozó dolgozat, terjedelmi okok miatt rövidített változata. 2 Európában a nürnbergi főtárgyalásokon kívül „Norvégiától Görögországig és Franciaországtól a Szovjetunióig” felállították a népbíróságokat a második világháború alatt vagy azt követően. Az általános gyakorlat szerint egy szakképzett bíró mellett az ellenállásban részt vevő pártok delegáltak tagokat a népbíróságokba. Például Norvégiában 90 ezer embert, a lakosság négy százalékát állították népbíróság elé, Ausztriában 137 ezer főt. DEÁK István, 2005. 3 Az 1945. évi VII. törvény. Internet: www.rev.hu/sulinet45/szerviz/dokument/nepbir.htm . (2010. január 28.) 4 ROMSICS Ignác (szerk.), 2000. I. köt. 374. o. 5 Uo. 380. o. 6 A népbíróságokat az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. M. E. számú, a népbíráskodásról szóló rendelete alapján állították fel, ezt módosították az 1440/1945. M. E. rendelettel. A rendeleteket később 1945. szeptember 16-án törvényerőre emelték az 1945. évi VII. törvénnyel. 7 TÁNCZOS-SZABÓ Ágota. 2005. 316. o. 360
