Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Major Zénó: Népművelés a Rákosi-korszakban Baján
nak. A botrány valószínűleg tovább fokozódott, mikor kiderült, hogy a népművelési, kereskedelmi és szociálpolitikai osztályok eddig ülést sem tartottak. A végeredmény az lett, hogy az állandó népművelési bizottság elnöke nagyobb elfoglaltságra való tekintettel az elnöki megbiztatása alól felmentést kapott.28 29 Számos kritika fogalmazódott meg a bajai népnevelőkkel szemben: „Népnevelő Gárdáink nem voltak általánosak”, nem dolgoztak rendszeresen, kivéve, ha valami sürgős volt, így munkájuk kampányszerű lett. Elmaradtak a rendszeres népnevelő értekezletek és azokon mindig ugyanazok a párttagok és pártonkívüliek vettek részt. A lazaság felszámolására számos intézkedés született.2g Talán ennek eredményeképpen, 1952 márciusában Baja város népművelési csoportja érdemelte ki a vándorzászlót, amelyet a megyei népnevelési értekezleten legjobb eredményeket elérő városnak adtak.30 1952 októberében jelent meg az Országos Népművelési Bizottságnak a második kultúrversenyre való felhívása. Szocialista típusú versenyt terveztek, amelynek fő célja, az elmaradottak és a versenyből kiesők segítése volt a korábban gyakran tapasztalt öncélú és a bírálatot visszautasító versengéssel szemben. Ezen a versenyen már rigmusbrigádok és bábjátékos csoportok is indultak. Támadás érte a délszláv csoportokat, amelyekről azt állították, hogy megálltak a fejlődésben és a szétesés szélére sodródtak.31 32 A támadás nem meglepő, hiszen a népnevelőknek ekkor már kiadták, hogy a felvilágosító munka kiszélesítésével segítséget kell nyújtaniuk „Tito és bandája minden provokációjának leleplezésében, az ellenség meggyűlöltetésében, ami különösen ebben a határmenti járásban elsőrendű feladat.”12 A népnevelők munkája azonban nem sokban változott, kultúrversenyek szervezése és felügyelete, statisztikák készítése és elküldése a megyei tanács népművelési osztályához, a kultúrcsoportok felkészítése ünnepélyekre, valamint az analfabetizmus elleni teljes erővel történő küzdelem.33 34 1953. március 5-én meghalt Sztálin, március 9-én 10 órakor a város szirénái megszólaltak, öt percre megállt a munka. Az újság beszámolója szerint „a néma öt perc után serényebben, lendületesebben indult meg a munka”?* A fő feladat, „a népnevelők nagy erőpróbája”, a május 17-i választások lettek.35 Meg kellett értetni az emberekkel, „hogy a választás államunkban nem holmi úri huncutság”. A népnevelőnek „kettőzött éberséggel kell ügyelnie az osztályellenség fondorlatos mesterkedéseire, kártevő munkájára”. Meg kellett magyarázni az embereknek, hogy miért csak egy program, lista van. A zavarkeltést pedig „tények pörölycsapásaival zúzzák szét”. 28 BKMÖL XXIII. 502/a. 1951. 1. d. 1 kötet, 122-131. o. 29 „Hogyan dolgoznak a bajai járásban az egységes kollektív népnevelő csoportok”. Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január 16. 5. o. 30 „Megyei népnevelési értekezlet”. Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március 4. 3. o. 31 „A kultúrverseny elé”. Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október 23. 1. o. 32 „Hogyan dolgoznak a bajai járásban az egységes kollektív népnevelő csoportok”. Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január 16. 5. o. 33 BKMÖL XXIII. 502/a. 1952. 1. d. 34 „Emlékezés Sztálin elvtársról a bajai határban”. Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március 13. 1. o. 35 „A népnevelők nagy erőpróbája”. Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május 10. 1. o. ___________________________________________________________Népművelés a Rákosi-korszakban Baján 325
