Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Major Zénó: Népművelés a Rákosi-korszakban Baján

A népnevelőknek be kell mutatni saját képviselőjüket, hiszen vajon kit kívánhatnak Baja dolgozói képviselőjüknek: „a hazánkat a német fasisztáknak kiszolgáltató Reményi Schneller36 37pénzügyminisztert, vagy Bakanek Jánosnét, kétszeres sztahanovista szövőgyári munkásnőt?”33Az országgyűlés 1953. július 3-4-én tartotta meg a május 17-i választások utáni első ülését, ahol újraválasztották a kormányt. A kormány elnöke a leköszönő Rákosi Mátyás helyett Nagy Imre lett. Farkas Mihály honvédelmi és Révai József népművelési miniszter kimaradt az új kabinetből. 38 A pártvezetők a kudarcokért gyakran a tömegek tudatát tették felelőssé, nem az MDP vezetői által elkövetett tényleges hibákat.39 A korszak kulturális életének alapvető vonása volt a centralizáció, a nem állami intézmények felszámolása vagy államosítása. Átalakult a kultúra egészének irányítási mechanizmusa is. Kialakult az állami és pártirányítás kettős struktúrája. Az irányítási struktúrák megkettőzése az egész államszocialista korszakban fennmaradt.40 Július 4-én megalakult Nagy Imre kormánya, lezárult egy korszak Magyarországon. A népművelés azonban a kitaposott úton járt tovább.

Major Zénó_______________________________________________________________________________________

36 Reményi Schneller Lajos (1892-1946), politikus, pénzügyi szakember, pénzügyminiszter. 1935-ben a bajai kerületben kormánypárti programmal országgyűlési képviselővé választották. 1938-1944 között pénzügyminiszter, 1940-től gazdasági csúcsminiszter volt az egymást váltó magyar kormányokban. Mint háborús főbűnöst népbírósági ítélet alapján kivégezték.

37 „Népnevelőink harcoljanak mindenegyes ember, mindenegyes szavazópolgár leikéért, meggyőződéséért, szavazatáért”. Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május 8. 2. o.

38 Magyarország a XX. században. Szerk.: Balogh Sándor. Budapest, 1985. 372. o.

39 Uo. 369. o.

40 DRABANCZ M. Róbert-FÓNAI Mihály: A magyar kultúrpolitika története 1920-1990. Debrecen, 2005. 121. o.

326