Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Major Zénó: Népművelés a Rákosi-korszakban Baján

művelődésben. A tanácsok által irányított kulturális tevékenység a népművelés nevet kapta jelezve, hogy nem vállal közösséget a szabadmüvelődéssel, mivel azt túlzottan liberális irányzatnak tartotta.

A Rákosi-korszak propagandája azt hangoztatta, hogy az úri Magyarország népnevelési munkájával arra törekedett, hogy a dolgozó tömegeket a lehető legnagyobb „sötétségben” tartsa és a rendszer engedelmes szolgájává tegye.3 A bús magyar parasztromantikával csak a népi kultúrát ismerte el kultúrának, minden mást, mint a „magyarság leikétől idegen selejtet” visszautasított. A II. világháborút követően, „a Kommunista Párt által vezetett demokratikus tábor ereje a döntő politikai és gazdasági kérdések megoldására összpontosult s így természetszerűen csak később foglalkozhatott a szabadművelődési munka államapparátusának szervezeti és ideológiai vizsgálatával és megtisztításával.”4

Általános vélemény volt, hogy miután a reakció kezdett kiszorulni politikai és gazdasági életből, a művelődési munka területén kívánt „partizánkodni”, ráadásul a dolgozó tömegek tanulása és kulturális élete nehezen áttekinthető.5 Úgy gondolták a népnevelő munka a választási harcban esett át a tűzkeresztségen és már alkalmas nagy feladatok megoldására, kiheverte gyermekbetegségét, a kampányszerűséget.6

1948-ban Baján megalakult a Magyar Dolgozók Pártjának négyhetes pártiskolája. Fő feladatuk a falujárás és a háziagitáció volt. Fő témaköreik a termelési kérdések és nagy politikai problémák voltak, de decembertől kezdve a Mindszenty-ügy magyarázása került előtérbe.7 Ezt megelőzően, 1948. június 12-13-án Mária Napokat tartottak Baján, a rendezvény során Mindszenty József 70 000 ember előtt misézett.8 Nem véletlen hogy a bajai politikai akadémia első előadása kiemelten foglalkozott az egyházzal. Az előadás címe „A népi demokrácia harca az egyházi reakció ellen”. Az előadás első része példákon keresztül bemutatta, hogy „a magyar népnek és nemzetünk függetlenségének a klerikális reakció nem négy esztendeje, hanem négy évszázada ellensége”. Ezután következett Mindszenty József tevékenységének taglalása, amit az egyházi reakció évszázados politikája egyenes folytatásaként jelölt meg az előadó. Kiemelte, „hogy a magyar demokrácia meg akart egyezni a katolikus egyházzal, de a fekete reakció nem akart. Pócspetrit9 csináltak”. Végül kitért a Vati___________________________________________________________Népművelés a Rákosi-korszakban Baján

3 „Demokratikus államunk így segítette a 3 éves tervben vármegyénk kultúrfelemelkedését”. Bácsbodrog Népe, 1949. május 13. 5. o.

4 „Fordulat a szabadművelődési munkában: Bács-Bodrog vm. és Bajai thj. város szabadművelődési mozgalma 1948-49. telén”. Bácsbodrog Népe, 1949. április 15. 2. o.

5 Uo.

6 „Felvilágosító munkával a Bács-Bodrog Népéért”. Bácsbodrog Népe, 1949. november 11. 3. o.

7 „Fordulat a szabadművelődési munkában: Bács-Bodrog vm. és Bajai thj. város szabadművelődési mozgalma 1948-49. telén”. Bácsbodrog Népe, 1949. április 15. 2. o.

8 Türr István Múzeum adattára, 3479.2003 699-700. o.

9 Pócspetri-ügy: 1948. június 3-án akkor tisztázatlan körülmények között, saját fegyverétől meghalt egy rendőr Pócspetriben, ahol a helyi lakosok tüntettek az iskolák tervezett államosítása ellen. A település jegyzőjét, akit megvádoltak a gyilkossággal, statáriális úton halálra ítélték és kivégezték.

321