Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Major Zénó: Népművelés a Rákosi-korszakban Baján
NÉPMŰVELÉS A RÁKOSI-KORSZAKBAN BAJÁN Major Zénó A Rákosi-korszak népművelési iratait olvasva egy korabeli vicc jutott eszembe, amely így szól: „Két barát utazik a tömött villamoson, unatkoznak és az egyik vicceket kezd mesélni a másiknak:- Tudod mi a különbség Kína és Magyarország között?- Nem, mondja a másik. — Míg Kína a mosoly országa, addig ami itt van, tiszta röhej. Egy harmadik férfi, aki mellettük áll, hallgatja a vicceket, majd megszólal: — Tudja, hogy mi a különbség a villamos és maga közt?- Nem - mondja a férfi. — A villamos továbbmegy, maga pedig velem jön.”' Ez a vicc a „csengőfrász” idején született. A Rákosi-korszak egy rendkívül „átpolitizált” időszak volt. Ez is, mint minden diktatúra, ellenőrizni akarta az emberek szabadidejét, nehogy gondolkodjanak, esetleg rendszerellenes dolgokról pusmogjanak, hiszen az már szervezkedés. A rendszer nem győzött elég szabadidőprogramot biztosítani, amelyek célja a rendszer szellemében való nevelés (vagy átnevelés) volt. E programok többségének gyakorlati haszna alig volt. A népművelés feladata, a társadalom egészének az önkéntes részvételén alapuló, iskolán kívüli fejlesztése (nevelés, képzés, intézményesített és tervezett tájékoztatás, szórakoztatás) lett volna.1 2 Tanulmányomban a korszak bajai népművelési törekvéseit kívánom bemutatni. A bajai népnevelők egyik fő feladata, különösen az első években, a környező falvak és a határjárása volt, ahol agitációs munkát kellett folytatniuk; később a békekölcsön jegyzésében is jelentős feladatot vállaltak. E feladatokkal azonban nem kívánok ebben a cikkben foglalkozni. 1946-ban megalakult az Országos Szabadművelődési Tanács, elnöke Karácsony Sándor volt. A szabadművelődés a nép öntevékenysége. A tanács 1946-os ülésén az elnök ismét tisztázni akarta a népművelés és a szabadmüvelődés eltérő vonásait, úgy gondolta, a szabadmüvelődés egy merőben új dolog, ami csak a demokrácia útjára való lépés után jöhet (jöhetett) létre, továbbá úgy vélte, az iskolán kívüli népművelés csődöt mondott. Úgy gondolta, a népművelés leszoktatta az embereket az igények megvallásáról. 1948-ban Révfülöpön az országos szabadművelődési konferencián támadás érte az új gyakorlat elveit és ennek eredményeként az év végén megkezdődött a szabadművelődés szervezeteinek felszámolása. 1949-ben vált általános fogalommá a kultúrmunka a szocialista népművelésben, azon belül és a munkahelyi 1 Internet: www.grocceni.com/v/politikaivicek.html (2009. november 7.) 2 Pedagógiai lexikon, 3. kötet, L-Q. Főszerkesztő: Nagy Sándor, Budapest. 1978. 260. o. 320
