Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Apró Erzsébet: Kodály-évfordulók Bács-Kiskun megyében
Rendezzen Bács-Kiskun megye valamennyi városi, községi, falusi, tanyai iskolája 1957. december 16-án Kodály jubileumi estet a helyi népművelési, általában kulturális erők segítő közreműködésével!''' Az volt a cél, hogy ezen a napon a megye összes települése Kodály-kórusoktól visszhangozzék, népszerűsítő jubileumi Kodály-méltatás kíséretében. A megye hívja fel az ország megyéit, hogy csatlakozzanak ehhez az ünnepi készülődéshez, és a fesztivált saját területükre vonatkozólag legalább annyi százalékban valósítsák meg, mint Bács-Kiskun megye. „Nem irreális, még csak nem is nehezen megvalósítható terv!” áll a felhívásban. A kivitelezéshez e körirat mellett szükséges a megyei művelődési tanács, az iskolaigazgatók, az ének- és zenepedagógusok, a népművelők segítsége és támogatása, valamint, hogy az előkészületek helyi megszervezése és megindítása még május hónap folyamán megtörténjék. Azért, hogy a rendezvényből a gyengén működő, szünetelő énekkar vagy egyéb ok miatt senki, még a legkisebb falu, sőt tanyaközpont iskolája és népművelési apparátusa se maradjon ki, nehézségi fokozatok szerint három különböző típusú műsoros rendezvény megvalósítására tettek javaslatot. Az első típusú rendezvények - a városokban és a járási központokban - kórushangversenyt jelentettek. Az estet „reprezentatív előadó általi Kodály-méltatás” vezesse be. A második típusú jubiláris megemlékezésen - azokban a községekben, falvakban, ahol kevésbé lehetséges csak muzsikával a megfelelő közönséget biztosítani, - megjelenhetnek a népballadák, népmesék feldolgozásai, működő népi együttesek akár saját programjaikkal is kiállhatnak. „[...] Az est természetesen nem mellőzi a méltatást a kodályi zene és pedagógia kérdéseiről.” A harmadik típusú rendezvény pedig a kis falvak és a tanyaközpontok lakói számára kínált lehetőséget, látványos, színpadi népballadák, vagy mesefeldolgozások előadásával. Utóbbinál, a kötelező Kodály-méltatással együtt, egy népdalest jellegű műsor szervezését javasolták, vendégművészekkel illetve helyi csoport népi táncbemutatójával. A Bács-Kiskun Megyei Művelődési Osztály osztályvezetője Barabás János10 és az ügy előadója Nemesszeghy Lajos11 1957. május 14-én a Kodály jubileumi év előkészítése tárgyában szakfelügyelői körirattal fordultak valamennyi általános és középiskola igazgatójához:12 „1957. dec. 16-án tölti be 75. életévét Kodály Zoltán a nagy magyar zenei tanítómester. Ez alkalomból Bács-Kiskunmegye elsősorban a pedagógust kívánja ünnepelni, nagy szülöttében. Hogy iskoláink méltóképpen felkészülhessenek - kívánatos a folyó tanévben elkészíteni a műsortervet és kísérjékfigyelemmel a Petőfi Népében megjelenő, a Kodály jubileumra vonatkozó cikkeket.13 Így szeptemberben már az első tanítási napon megindíthatják a jóváhagyott terv szerinti rendszeres kórusmunkát, a műsor kidolgozását. Felkérem az Igazgató kartársakat, hogy tanulmányozzák át a Megyei Művelődési Osztály [...] számú köriratát, melyet 10 BKMÖL XXIII. 2/d. A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB Titkárságának iratai. Személyzeti Csoport iratai (a továbbiakban: XXIII. 2/d.) 6. doboz „B”. Barabás János (1911-?), tanító, igazgató, körzeti iskolai felügyelő, szakfelügyelő. 11 Nemesszeghy Lajos (1902-1982), karnagy, zenetanár, szakfelügyelő. BKMÖL XXIV. 141. A Bács- Kiskun Megyei Tanács Költségvetési, Elszámolási Hivatal TAKEH (Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatal 1963—1980) iratai 1963—1988 (a továbbiakban: XXIV. 141), 16. doboz, N-6. 12 BKMÖL XXIII. 11. A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB Művelődési Osztályának iratai (a továbbiakban: XXIII. 11.) 34 166/1/1957. sz. ügyirat 13 A kisebb betűvel szedett szövegrész utólagos, kézzel írt kiegészítés. Apró Erzsébet____________________________________________________________________________________ 282
