Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Apró Erzsébet: Kodály-évfordulók Bács-Kiskun megyében
minden Járási illetve Városi Művelődési Csoport megkapott. Annak szellemében fogjanak hozzá a Kodály-jubileum megszervezéséhez. A műsor-összeállítás megköny- nyítése szempontjából Kodály gyűjtésű népdalok s könnyebb kórusmüvek jegyzékét mellékelem,14 Kérem, hogy műsortervükről legkésőbb jútítts'5 június 15-ig küldjék be jelentéseiket a Megyei Művelődési Osztályra. Egyúttal az éneket tanító nevelők munkájának legmesszebbmenő támogatását kérem J Ezt követően 1957. május 15-én a Kodály ünnepségek tárgyában valamennyi járási, városi, községi tanácsok végrehajtó bizottságaihoz, az általános és középiskolák igazgatóihoz, művelődési otthonok vezetőihez és a népművelési ügyvezetőkhöz küldte el körlevelét a Megyei Művelődési Osztály, amelynek vezetője Tóth Ferenc, az ügy előadója pedig Urbán Pál volt. A körlevél tartalmazta Kálmán Lajosnak a Petőfi Népében közzétett javaslatait, valamint a szakfelügyelői körlevél tartalmát, hangsúlyozva, hogy: „Megyénk, amelyben Kodály Zoltán született, méltóképpen és a Mester zenepolitikai eszméinek megfelelő módon óhajtja megünnepelni és emlékezetessé tenni ezt az évfordulót, [...]. A sok helyi műsoros est együttvéve imponáló méretű megyei fesztivált képez majd, de csakis akkor, ha még a legkisebb település saját megmozdulása sem marad ki belőle. A Fesztivál sikere - melynek százalékos megvalósítására országos megyék közötti vetélkedésre teszünk felhívást - nyilvánvalóan a legkisebb helyek városokéhoz hasonló helytállására alapozódhat. [...] A választ a jelzett határidőig iktatószámmal ellátva kérjük,”16 Ez áll az I., a II. és a III. típusú rendezvény részletes leírása után az utolsó mondatban. Az ügyiratban viszont nincsenek programok. A megyei napilap hasábjain nyomon követhetők az események előkészületei. 1957. május 18-án megjelent a Kodály Zoltán Énekkar és az Állami Zeneiskola felhívása17 a Kodály-évforduló megünneplésére: „Mit adhat Bács-Kiskun megye Kodály Zoltánnak születése 75. évfordulójára?” címmel. Ádám György karnagy, az Állami Zeneiskola igazgatója, Galamb Lajos a Fodrász Ktsz. [Kisipari termelőszövetkezet] elnöke és Bartha Mihály titkár, KISZÖV-előadó [Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége], egyeztettek Kálmán Lajos május 9-én megjelent felhívásával kapcsolatban, és az iskola az alábbi felhívást intézte a megye ifjúságához, a felnőttekhez, a nevelőkhöz és a szülőkhöz: legyenek az iskola pedagógusainak segítségére, hogy elkészítsenek egy „Megyei virágcsokrot” - amely egy jelkép lenne. A diákokhoz fordultak, akiknek a terv megvalósításával kapcsolatban a következő teendőik voltak: szedni a mezőn vagy kertben 10-15 szál hervadhatatlan ún. szalmavirágot 10-15 cm hosszú szárral, ezt pár soros összekötő köszöntő írással (esetleg verssel) 10x15 cm nagyságú papíron díszes kivitelben ellátni, ha mód van rá, népdalt éneklő csoportokról fényképeket, kellő felírásokkal, egy-egy jellegzetes helyi népdalt díszes kot________________________________________________________Kodály-évfordulók Bács-Kiskun megyében 1 4 A jegyzék nem maradt fenn az ügyirat részeként. 15 Korabeli javítás. 16 BKMÖL XXIII. 11. 34 166/1/1957. A kiadmány hiteléül: Schmetzer Klára gépíró írta alá. XXIII. 2. d. 115. d. „U” (Urbán Pál, 1928-?); uo. 111. d. „T” (Tóth Ferenc, 1921-?); uo. 93. d. „S” (Schmetzer Klára, 1905-?, tanító, gépiró). 17 Petőfi Népe, 1957. (május 18.) 114. sz.. [4]. o. 283
