Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Gyenesei József: AZ 1934-es Csonka-Bácska dalosverseny története
gosult lett volna a Vármegyei Díjas Dalárda cím viselésére. A szervezők, hogy a résztvevők minél nagyobb számban jelentkezzenek a versenyre, valamennyi csapat részére értékes serlegeket, dísztárgyakat, plaketteket helyeztek kilátásba. Emellett - további ösztönzésként - már a versenyhirdetményben nyilvánosságra hozták, hogy az országos hírnévnek örvendő Bajai Daloskor csak versenyen kívül fog szerepelni az eseményen.15 A főszolgabírókhoz és a községi elöljáróságokhoz eljutatott hirdetményre érkező első visszajelzések meglehetősen kedvezőtlenek voltak. A Bácsalmási járás első embere december 30-án kelt levelében arról tájékoztatta Madarászt, hogy a járásból csak Bácsalmás község fog benevezni a versenyre, de még ez sem volt bizonyos. Távolmaradásukat a főbíró röviden így indokolta: „A községek mai nehéz gazdasági helyzetében rendkívül nehéz egy ilyen - egyébként feltétlenül tiszteletreméltó kulturális mozgalmat megszervezni - amikor mindenki a mindennapi megélhetés nehéz küzdelmével van elfoglalva,”16 Az agilis hivatalvezető miután úgyszólván kidobták az ajtón, az ablakon próbálkozott A történtek után a vármegyei tanfelügyelőnek küldte meg a kórustalálkozó versenydarabjának partitúráit az eseményről készített tájékoztatókkal együtt, s kérte a tanfelügyelőt, hogy azokat a bácsalmási járás községeinek tanerőihez jutassa el, egyben hathatósan buzdítsa az érdekelteket az eseményen való részvételre. Segítségkérő levelében eljárására is magyarázatot adott a tan- felügyelőnek: „nem tudunk megnyugodni abban, hogy Csonka Bácska versenyképes községei e járásban részvétlenek maradjanak magyar nemzeti kulturális törekvéseinkben, amikor a bajai járás községei majdnem kivétel nélkül hihetetlen lelkesedéssel készülnek a dalversenyre.”17 18 A Bátmonostori Községi Dalárda kántortanító karnagya a kipostázott kották kézhezvételét követően a versennyel kapcsolatos problémáit és javaslatait az Idegen- forgalmi Főnökségnek címzett válaszlevelében részletezte. Mindenekelőtt jelezte a szervezőknek, hogy dalárdájuk a nevezési díjat, a kosztpénzt és az útiköltséget nem tudja kifizetni, mert a kórus tagjainak nagy része szerény jövedelmű napszámos, akik az éneklésben kezdők, kottát nem tudnak olvasni, ráadásul nincsenek nagy hangterjedelemmel megáldva: „Könnyebb letétű dalt kérünk. [...] Ez a sok hetes hangzat nekünk magas. [...] Csak a hallásra támaszkodva ilyen dalokat megtanulni csaknem lehetetlenség.”'* Végül a dalárdák különböző taglétszámára és eltérő műveltségi fokára hivatkozva kérte a karnagy, hogy a dalos találkozó ne verseny legyen, ahol az elbírálás szerinte az említett okok miatt nem lehet reális, hanem csak egy kulturális esemény, ahol az előadók hibái kevésbé számítanak.19 Bátmonostor főjegyzője december 28-i átiratában viszont már azzal indokolta a községi dalárda távolmaradását, hogy a verseny időpontjában a kórus legtöbb tagjának mezei munkát kell végeznie.20 15 A kórustalálkozón való részvétel további feltételei a 6. lábjegyzetben hivatkozott versenyhirdetmény szövegében szerepelnek. 16 BK.MÖL IV. 1427. 90/1/1934. kig. 17 Uo. 18 BKMÖL IV. 1427. Idegenszám: 3636/1933. 19 Uo. 20 BKMÖL IV. 1427. 90/4/1934. kig. _________________________________________________Az 1934-es Csonka-Bácska dalosverseny története 267
