Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Gyenesei József: AZ 1934-es Csonka-Bácska dalosverseny története
zésével töltötte. Amint egy levelében írja: „Magyar nemzeti törekvéseink kultúrharcába Bácska is bekapcsolódott élen a megye székhelyével és pedig az idegenforgalmon keresztül, mint amely az ügyet leghatékonyabban szolgálni képes tényezőnek bizonyult a kormányzat megítélése szerint is.”9 Cyenesei József________________________________________________________________________i __________ A kórusverseny előkészületei A megyei kórusverseny megszervezésének elképzelése Lovas Andornak,10 11 a bajai Szent Péter és Pál plébániatemplom főkántorának felvetése nyomán, 1933 őszén került napirendre, hivatalos meghirdetése pedig november 22-én történt: „Bács vármegye tisztviselőkara, megértő közönsége és a bajai Idegenforgalmi iroda vezetősége 1934. év március 4-én Baján a Központi szálloda színháztermében nagy dalosversenyt rendez, melyre benevezhet bármely a megye területén működő férfikar. A verseny célja a magyardal új életre hívása, nemzeti kincsünk propagálásaA felhívás nevezési határidőként január 15-ét jelölte meg, további feltételként pedig nevezési díjat írt elő, amelynek összegét eleinte kórustagonként egy pengőben állapították meg, ezt azonban a későbbiek folyamán a szervezők - az alispán és a járási főszolgabírók kérésére - annak érdekében, hogy ne rójanak súlyos anyagi terheket a részt venni szándékozókra dalárdánként 5 pengőre módosították.12 A jelentkező csapatoknak a kipostázott partitúrákért további 1 pengőt kellett fizetniük.13 A versenyben a községi férfikarok csak az elöljáróságok által igazolt helybeli illetőségű tagokkal vehettek részt. Az igazságos küzdelem érdekében, közvetlenül a hangverseny előtt egy vármegyei igazoló választmány ellenőrizte ennek az előírásnak a betartását. A felhívás értelmében a dalárdák saját községeikben kötelesek voltak a versenydarabot nyilvános előadás keretében, a kórustalálkozót megelőzően előadni. A tájékoztató közzétételét követően a Csávolyi Dalkör vezetője a verseny komolyságának hangsúlyozása érdekében javasolta, hogy a megmérettetésen induló férfikarok kötelező és választott dalaik mellett - más dalversenyekhez hasonlóan - énekeljék el jeligéjüket is. A jó szándékú észrevételt Madarászék természetesen elfogadták. 14 A dalosversenyre alapított vándordíj elnyerésének szabályai szerint pedig a három egymást követő évben első helyezett csapat véglegesen birtokba vehette a díjat, valamint jo9 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) IV. 1427. Baja Város Idegenforgalmi Hivatalának iratai (a továbbiakban: IV. 1427.) 14/24/1933. kig. Az idegenforgalmi hivatal 1932-33 folyamán még az aljegyzői hivatal keretén belül, majd 1934-től önálló szervezeti egységként működött, s bár ez utóbbi időponttól - a fond anyagában fennmaradt segédkönyvek tanulsága alapján - iktatása is külön történt, levelezésének egy részét a későbbiekben is a közigazgatási iktatóba vezették be, amelyet azonban attól külön kezeltek. A továbbiakban a dalosverseny kapcsán keletkezett iratokra történő hivatkozáskor a kig., illetve az if. jelzést is feltüntetjük az iktatószám után, hogy az adott irat iktatási helye megállapítható legyen. 10 Lovas (1907-ig Lagner) Andor György (1890-1954), tanító, főkántor, zeneszerző, karnagy. Tanulmányait a Bajai Tanítóképző Intézetben végezte, az 1930-as évektől a Szent Péter és Pál (belvárosi) plébániatemplom főkántora, a gimnázium karnagya volt. 11 BKMÖL IV. 1427. Az iktatószám nélküli piszkozaton 1933. november 22-i dátum szerepel. 12 BKMÖL IV. 1427. 14/33/1933. kig. 13 Uo. 14 BKMÖL IV. 14/46/1933. kig. 266
