Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Tánczos-Szabó Ágota: Minden, ami zene! Városaink és az 1928-as országos zenei kataszter (forrásismertetés és forrásközlés)

Az egyes fejezetekben számos, az anyagiakra vonatkozó kérdést is találhatunk: költségvetésre, bevételekre, tagok díjazására, terembérletre, fizetett adókra vonatkozókat, vagy hogy milyen mértékben és formában támogatja a város a zenetanítást, a zenekarokat, a dalárdákat és énekkarokat, a zenei eseményeket, a színházi társulatokat, segíti-e a kiemelkedő tehetségek továbbtanulását. Erre vonatkozóan számos jó példát találunk Kecskemétnél, ahol a város patronálta a szimfonikus zenekart és a színtársulatot, a városi tulajdonú színházi termet pedig rendszerint ingyen adták át zenei rendezvények helyszínéül. Baján viszont a kulturális intézmények, helyszínek általában magán- vagy társadalmi tulajdonban voltak. Baja nagyváros létére sokáig nem rendelkezett színházzal, és csak 1926-ban épült színházterem, az is magánkezdeményezésre. (Szemben Kecskeméttel és Halassal, ahol a színházépítés városi kezdeményezés volt.) Kérdőívünk színházra vonatkozó fejezetében a színháztermek adottságait (nézőtér, színpad, zenekari árok nagysága), illetve a színtársulatok felszereltségét és felkészültségét (hangjegytár, hangszerek, kosztüm, díszlet, énekkar) mérték fel. Ezenkívül az adott évadban lezajlott előadásokról kérdeztek: ezek hány százaléka volt zenés és melyek voltak a látogatottabb előadások. A két világháború közötti vidéki magyar közönség kedvence egyértelműen az operett volt, e műfaj mellett népszínművek, operák és drámai előadások csekélyebb számban kerültek bemutatásra. Kecskeméten nemigen vittek színre operát, Baján azonban egy-egy nehezebb operához vendégművészt is hívott a társulat, így pl. Fedák Sári22 és Dalnoky Viktor23 24 is énekelt a városban. A legrövidebb évad Kalocsán volt, a leghosszabb, a legtöbb előadással Kecskeméten. Évadon kívül a színháztermek mindenhol műkedvelő előadásoknak, esetleg hangversenyeknek adtak helyet, Halason mozielőadás is zajlott a színházépületben. A műkedvelő előadásokon például Kecskeméten főleg tisztviselők vettek részt, kielégítő érdeklődés mellett. „Folyó évadban - olvashatjuk a kecskeméti válaszirományban - a Nótás kapitányt előadta a m. kir. adóhivatal tisztikara, a Három a kislányt a Kath. Nővédelmi Missio, a Tatárjárást a th. testnevelési felügyelőség.'’'2'*

Ami a szintén szélesebb körök művelődését szolgáló mozikat illeti, ebben az időszakban a filmek kötelező zongorakíséret mellett peregtek, ám a kecskeméti mozgóképszínházban, valamint a bajai Urániában zenekar kísérte a vetítést. A városokban, zenés vendéglőkben és kávéházakban cigányzenészek játszottak, a könyv- kereskedések kottákat és hangszereket is árultak. Baján három üzlet forgalmazott

Tánczos-Szabó Ágota______________________________________________________________________________

22 Fedák Sári (1879-1955), színésznő, a két világháború közötti időszak ünnepelt primadonnája.

23 Dalnoki Viktor, dr. (1868-1955), énekes (bariton), színész, rendező. Orvosi tanulmányaival párhuzamosan énektanulmányokat folytatott Budapesten. Pályafutása során mindkét területen működött. Bécsben és Berlinben is tanult énekelni. 1900-02-ben fellépett Pozsonyban, majd a Népszínházban játszott és rendezett, innen a Magyar Színházhoz, végül a bécsi Operaházhoz szerződött. 1903-tól 25 éven át a budapesti Operaház magánénekese volt. Elsősorban a buffo szerepkörben aratott sikert.

24 BKMÖL IV. 1908/b. 22 086/1928. Kecskemét VI. Színház, ad. 288.

A felsorolt darabok a két világháború között népszerű színpadi művek voltak. A „Nótás kapitány” Farkas Imre három felvonásos operettje. A „Három a kislány” című daljátékot Franz Schubert dalaiból és hangszeres müveiből állította össze Berté Henrik. A „Tatárjárás” Kálmán Imre egyik első munkája, amely meghozta számára a hírnevet és a sikert.

226