Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Tánczos-Szabó Ágota: Minden, ami zene! Városaink és az 1928-as országos zenei kataszter (forrásismertetés és forrásközlés)
Az általunk vizsgált városok: Kecskemét, Baja, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza és Kalocsa közigazgatási irategyütteseiben egytől egyig fellelhető az említett levél, a kérdőív és a magyarázat.2 Válaszok sajnos csak négy városunk esetében maradtak fenn, Kiskunfélegyházán nem. Ami a kérdőív megválaszolásának körülményeit illeti, bizonyos, hogy Baján megalakult a minisztérium által javasolt szakbizottság, amelybe helyi, neves zenetanárok mellett különböző tisztviselőket, egy kántort és egy festőművészt is meghívtak.3 Kecskeméten, Félegyházán és Kalocsán a válaszok összeállítása egy-egy városszerte ismert zenei szakember nevéhez kötődik: M. Bodon Pál4, Haubner Károly5 6 és Sztára József5 személyéhez. A zenekataszter ösz- szeállításában szerepet játszottak az adott település zenei életének egyéb szereplői és intézményei, akik vagy amelyek a számukra eljuttatott kérdéscsoportokat megválaszolva visszaküldték.7 A hiányzó félegyházi válaszirományról - magától a szerzőtől - tudjuk, hogy 68 oldalt tett ki, tele aprólékos adatokkal, részletekkel. Forrás gyanánt felhasználta a városi levéltár és a parochiális évkönyvek adatait, intézetek és dalárdák okmány- és hangjegytárait, a rendőrség, zeneoktatók és a színházigazgató iratait.8 A munka során „igen jó szolgálatot tett — írja Haubner - szájhagyományok nyomán följegyzett kis kéziratgyűjteményem, melyre a régi népdalok után való járás alkalmával tettem szert.'”9 Tánczos-Szabó Ágota______________________________________________________________________________ 2 A felsoroltakon kívül az ügyiratok tartalmaznak még megkereséseket, kisebb válaszirományokat, piszkozatokat, zenei programok műsorait, a miniszteri hivataltól érkezett sürgetést, felterjesztést stb. 3 BKMÖL IV. 1407/b. 8274/1928. (IX.) 99. pagina. 4 Mihályfalusi Bodon Pál (1884-1953) zeneszerző, pedagógus. 1910-ig a fővárosban tanított, majd Kecskemétre került, ahol a zeneiskola élén állt 1949-ig. A város zenei életének vezéralakja lett, tanított, zenét szerzett, zenekart, hangversenyeket szervezett, jeles művészeket hívott meg a városba szerepelni. Kecskemét zenei élete ebben az időszakban - nem csekély mértékben - tevékenységének eredményeként - országos visszhangot keltett. 5 Haubner Károly (1863-1931) dalköltő, karmester, énektanár. Dalárdák, énekkarok megalakulásánál bábáskodott Kiskunfélegyházán, a város zenei életének vezéralakja volt. A képviselőtestület 5000 pengővel ajándékozta meg Haubnert a város zeneirodalmi adatainak összegyűjtéséért és 40 éves zenei kultúrái működése elismeréséért. BKMÖL V. 174. Kiskunfélegyháza Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: V. 174.). 10 328/1929-es alapszámhoz csatolt 19 392/ki/406/ kgy./I928. sz. irat. 1928. október 30-i közgyűlési határozat. 6 Sztára József (1857 -1932), tanítóképzői tanár, karnagy, zeneszerző. Tanulmányait Bécsben, Pesten és Párizsban végezte. Liszt Ferenc, Erkel Ferenc és Anton Bruckner is tanította. 1880-94 között a kalocsai székesegyház karnagya volt, kezdeményezésére indult el (az országban elsőként) a kalocsai tanítóképzőben a kántortanító-képzés. 1886-ban Budapesten tanári oklevelet szerzett. 1883-tól nyugdíjazásáig Kalocsán az érseki tanítóképző intézet tanára volt. 7 A végeredmény tükrözi az adatszolgáltatók készségességét vagy kelletlenségét, másrészt az összeállítók lelkiismeretességét is. Előbbire jó példa, hogy az egyházi zenére vonatkozó kérdésekre feleke- zetenként kellett volna válaszolni, de Kecskeméten a katolikus egyház állítólag többszöri sürgetésre sem küldte meg a kért információkat. BKMÖL IV. 1908/b. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: IV. 1908/b.). 22 086/1928. Kecskemét II. Rk. egyház feliratú, kézírásos lap, dátum és hitelesítés nélkül. 8 BKMÖL V. 174. 10 328/1929-es alapszámhoz csatolt 19 392/1928. sz. irat. Haubner Károly 1928. aug. 20-i, a kiskunfélegyházi polgármesterhez írt levele. 9 Uo. 222
