Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Tánczos-Szabó Ágota: Minden, ami zene! Városaink és az 1928-as országos zenei kataszter (forrásismertetés és forrásközlés)

A kalocsai zenekataszter összeállítója „különutas” megoldást választott, az adatlapok kitöltése helyett ugyanis tömör összefoglaló esszéket írt egyes témákhoz, illetve kronológiát állított össze. Magáról a feladatról így vélekedett: „A kalocsai zenekataszterre vonatkozó adatokat olyan alakban, mint azt a blanketták kívánják, a legjobb akarat mellett sem lehetett összeállítani. [...] a zenei adatok [...] nagyrészt elpusztultak akkor, midőn a kóruson, orgonajavításkor az árhívumnak [sic!] nagy része elégett. Az adatok beszolgáltatására fölkért hatóságok és urak részint nagy készséggel, részint pedig határozott ellenszenvvel feleltek meg a kérésnek. így tehát kénytelen voltam az illetők ízlése és tudása szerint összeállítani a kérdéseket, melyekre többé-kevésbé kielégítő válaszokat kaptam. Amit az arhivumokban [sic!], régi újságokban, egyesületi és hivatalos naplókban [találtam], azt kijegyeztem. A katasztert összeállító hivatal ezen adatok alapján az íveket kitöltheti. Nekem ezen rubrikaszerű kitöltés az adatok hiányossága és itt-ott bizonytalansága miatt lehetetlen volt, de azt hiszem, hogy a mellékelt kimutatásokból Kalocsa meglehetősen szomorú zeneéletének képét eléggé kimerítően össze lehet állítani."'0

_______________________________Minden, ami zene! Városaink és az 1928-es országos zenei kataszter

A zenekataszter kérdései

A tárgyalt zenei kérdőív tíz fejezetből áll, és összesen 395 pontból. Az egyes kérdés- csoportok a következők: I. A város zenei múltja, II. Az egyházi zene, III. Zeneoktatás, IV. Zenekarok, V. Dalárdák és énekkarok, VI. Színház, VII. Hangversenyek, VIII. Zenei élet, IX. Mozgófényképszínházak, mulatók, X. Zenei kereskedelem és ipar. Az I. fejezet az adott város és a zene kapcsolatát, a városban létező zenei hagyományokat igyekezett kideríteni. Ez tartalmazza a legkevesebb kérdést, mégis talán a legérdekesebb, hiszen a válaszadók esetenként a művelt osztály legöregebbjeinek emlékeire támaszkodva állították össze a feleletet. Általuk olyan adatok birtokába juthatunk, amelyeknek talán sehol máshol nincs írásos nyoma. Jó példa erre a kecskeméti válaszirat, amelyben a következőt olvashatjuk. Kecskeméten „Az első hangverseny dátuma megállapíthatatlan. Említik, hogy Sárközy Júlia úrnőtől hallották a hírét, miszerint 1837-ben tartott Kecskeméten hangversenyt egy budapesti énekművésznő, kinek nagy hatású éneklését még matróna korában sem tudta elfelejteni. Lehet, hogy ez volt az első komoly hangverseny-vállalkozás KecskemétenA kalocsai válasziratban pedig ez áll: Patachich Ádám érsek10 11 12, aki az érseki palotát építette, „nagy zenekedvelő lehetett. Ünnepi alkalmakkor a kastélyban tartott ebédek alatt a székesegyházi kórus zenészei [...] muzsikáltak. Ezt a dolgot egy freskó [...] örökítette volna meg, ha a festmény a terem plafonjának megújításakor nem rongálódott volna.

10 BKMÖL V. 81/b. Kalocsa Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: V. 81/b.). A 4261/1928-as alapszámhoz csatolt 6641/1929. sz. irat. Sztára József jelentése a zenekataszterre vonatkozólag. Kalocsa, 1929. X. 17.

11 BKMÖL IV. 1908/b. 22 086/1928. Kecskemét 1. A város zenei múltja. Hitelesítés nélküli kézirat. 3. o.

12 Patachich Ádám Sándor (1717-1784). 1776-tól kalocsai érsek. Kalocsán érseki kastélyt építtetett, amely 1780-ra készült el. 17 ezer kötetes könyvtárával megalapította a kalocsai érseki könyvtárat. Pártfogolta a művészeteket, különösen a zenét. Latin verseket írt.

223