Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Sarlós István: Mezőgazdasági egyesületek kulturális tevékenysége Baján a két világháború között
15 törzset ígértek, de 1931. január 6-án csak 2 érkezett meg.49 Az egyesület az anyagi és a tenyésztési háttér pontos ellenőrzése után osztotta ki a tenyészállatokat. Bétsch Elemér folyamatosan jelentette meg a nyúltenyésztést népszerűsítő cikkeit a Baromfigazdaságban, de sok sikert nem érhetett el vele. A minisztérium 1932-ben újabb tenyészállat-akciót hirdetett. A június 9-én tartott választmányi gyűlésen a beérkezett igények rangsorolása lett volna a fő téma, de a törzsek elosztása körüli viták gyorsan személyeskedésbe mentek át.50 Sokan támadták Bétsch Elemért, hogy a népszerűségét kihasználva próbál nagyobb támogatáshoz jutni, a vádat visszautasította, de ezt követően visszavonult az egyesületi élettől. A legaktívabb tag fokozatos passzivitásba vonulása az egyesület lassú hanyatlását hozta, 1934-ben például egy közgyűlést sem hívtak össze. ________________Mezőgazdasági egyesületek kulturális tevékenysége Baján a két világháború között A galamb alosztály tevékenysége Az egyesület kulturális szempontból legkevésbé aktív tagjai a galambászok voltak. A galambokat a két világháború között elsősorban nem élelmezési céllal tartották. A korabeli hírközlés gyengeségét mutatja, hogy még ekkor sem mondtak le a postagalambokról. Ha valakinek magánjellegű üzenete volt, amelyet nem kívánt a Magyar Postára bízni, akkor galambpostával oldotta meg. A második világháborúban is nagyon fontos hírvivő szerepe volt a galamboknak, különösen az ellenállási mozgalmak használták fel a madarakat. A baromfinapok mellett az alosztály speciális programja volt az évente megrendezett röpverseny. Az 1929. május 5-én megtartott választmányi ülés engedélyezte a galambászoknak, hogy a röpversenyt - útvonalkijelölés, zsűrizés stb. - egyedileg oldják meg. A galambtenyésztő alosztály tevékenységéről mindössze kettő jegyző- könyvi bejegyzés árulkodik. Nagy Lajos 1931. február 19-én elmondott értékelő beszédében külön kiemelte a galambászok teljesítményét, mivel minden kiállításon országos szintű anyagot mutattak be.51 Az 1932. május 26-án tartott postagalamb röpversenyről külön megemlékezik az egyesület jegyzőkönyve.52 A Baja Városi Gazdasági Egyesület A Baja Városi Gazdasági Egyesületet 1935. április 7-én alapították. A fennmaradt alapszabály értelmében az egyesület a gazdálkodás bármely ágával foglalkozókat kívánta egységbe fogni. „A magyar mezőgazdák, szőlősgazdák, kertészek, gyümölcstermelők, állat- és aprójószág-tenyésztők /baromfi-, galamb-, nyúl- stb. tenyésztők/ méhészek és általában a gazdálkodás bármely ágával foglalkozó egyének 49 BKMÖL X. 101. 1. kötet. 41. o. 50 Uo. 91.0. 51 Uo. 46. o. 52 Uo. 89. o. 127
