Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Sarlós István: Mezőgazdasági egyesületek kulturális tevékenysége Baján a két világháború között
egyesítése,”53 A 2. §-ban az egyesület céljai között szerepelt még „A minőségi és egyöntetű termelés, az állattenyésztés elméleti és gyakorlati fejlesztése. A termények és az állatállomány mennyiségi fokozása és a tenyész-szinvonalának eme lése.”54 E komoly kulturális célkitűzésekhez a 3. §-ban az elérésüket szolgáló eszközöket is meghatározza az alapszabály: az ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat, ösz- szejöveteleket, kiállításokat és versenyeket; a vitaelőadásokat és a tanácsadást; illetve a szakkönyvtárat emeli ki az alapszabály.55 Az egyesületnek külön megbízott állatorvosa56 és könyvtárosa57 is volt. A gazdasági egyesület az alakuló ülésén a két elődjére utalva a folytonosságot hangsúlyozta, megörökölve elődeinek tevékenységi körét és vagyonát is.58 A könyvtárat elsősorban szaklapok rendelésével fejlesztette az egyesület. Az 1935. április 14-én tartott választmányi ülésen Nagy Lajos titkár javaslatára megalakították a szakosztályokat: baromfi-, galamb- és nyúltenyésztők; szőlő- és gyümölcs- termesztők; méhészek. Eredetileg minden szakosztálynak egy lapot akartak rendelni, de már a választmányi ülés is gyorsan belátta, hogy ez megoldhatatlan, ezért ebben a tekintetben is az elődszervezetek igényeire hagyatkoztak. A gazdasági egyesület a következő lapokat járatta: Bácskai Gazdák Lapja, Baromfitenyésztők Lapja, Magyar Házinyúltenyésztők Lapja, Aprójószág, Magyar Gyümölcs, Borászati Lap, Mezőgazdaság, Magyar Méh, Zöld Mező, Magyar Gyümölcs, Köztelek, Kertészet és Növényvédelem.59 Emellett a minisztériumi szakkönyvtámogatásnak köszönhetően a könyvtár is gyarapodott. A korábban jól bevált fogadóórák is megmaradtak, csak egységesítették a rendszert. Diera Benő társelnök javaslatára minden nap 9-től 13 óráig tartottak hivatalos fogadóórát az egyesület helységében a régi posta épületében. Az udvar továbbra is megmaradt a tagok számára elárusítóhelynek. A hivatalos fogadóóráért innentől kezdve fizetés járt, melyet a tagdíjakból biztosították.60 Az ismeretterjesztő előadások azonban fokozatosan elmaradtak. Az 1936. december 13-án tartott választmányi ülés emlékezik meg az előadásokról, az elmaradásukat sajnálja.61 A Baromfigazdaság című egyesületi lap is eltűnt. A Baja Városi Gazdasági Egyesület elődszervezeteinek személyi ellentéteit is megörökölte, amely lassan szétfeszítette az egyesület kereteit. A személyi ellentétekre való hivatkozás miatt az egyesület 1937. január 17-én 2 évre felfüggesztette tevékenységét. 1939 elejétől az egyesület életében a kulturális tevékenység elenyészővé vált. A kettő év kihagyás sem tett jót az egyesületnek, a tagok nagy része elpártolt tőle, sokan kiléptek, vagy egyszerűen passzivitásba vonultak. Az 1930-as évek végére a gazdasági válság mérséklődött, de a mezőgazdaság recessziója megmaradt. Az 53 BKMÖL X. 125. 2. Baja Városi Gazdasági Egyesület Alapszabálya. 2. § 1. o. 54 Uo. l.o. 55 Uo. 3. § 1-2. o. 56 Uo. 26. §ll.o. 57 Uo. 28. §ll.o. 58 BKMÖL X. 125. 1. kötet 4. o. 59 Uo. 8. o. 60 Uo. 12. o. 61 Uo. 24. o. Sarlós István______________________________________________________________________________________ 128
