Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Sarlós István: Mezőgazdasági egyesületek kulturális tevékenysége Baján a két világháború között
Sarlós István MEZŐGAZDASÁGI EGYESÜLETEK KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGE BAJÁN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Az emberi társadalom kialakulásnak alapvető eleme volt az a szellemi teljesítmény, amelynek segítségével fokozatosan elkezdte befolyásolni a természetes környezetét. E tevékenység során az egyes emberek és közösségek sok mindent létrehoztak, amelyek az ember életét tették könnyebbé és szebbé. A kiemelkedő és ma is rendszeresen felidézett eredmények nagyobb része - irodalmi és képzőművészeti alkotások, tudományos eredmények - mellett gyakran elfeledkezünk az egyszerű, szinte mindennapi dolgokról, amelyek évszázadok élettapasztalatával alakultak át olyan „természetessé”, ahogyan azt ma is ismerjük. Az emberi társadalom szellemi kultúrájával párhuzamosan, de egyértelműen a hátterében kimutatható az anyagi kultúra szerepe is. A szellemi kultúrának a változását könnyen nyomon követhetjük a művészetek és az oktatáspolitika változásain keresztül, de az anyagi kultúra átalakulása szinte észrevétlen folyamat az emberek életében, mivel az újításokat és a környezetünk átalakulását természetes folyamatként éljük meg. A tudományos és technikai haladás üteme a XX. század végén annyira felgyorsult, hogy anyagi kultúránk átalakulása már egy ember életében is érzékelhetővé és követhetővé vált. Az anyagi kultúra és a mezőgazdaság kapcsolata A két világháború közti Magyarországon az anyagi kultúra jelentős változáson ment keresztül a korszakban bekövetkezett politikai változások függvényében. Egy társadalom anyagi kultúráját mindig befolyásolja az adott politikai helyzet, amelyben léteznie kell, de ez a Horthy-korszakban hatványozottan érvényesült. Az első világháború előtt stabil fejlődési pályát mutató mezőgazdaságot a két világháború közötti világpiaci változások és a Magyarországot sújtó trianoni békeszerződés következményei jelentősen visszavetették. A mezőgazdaságot támogató, fejlesztő országos programok helyett inkább a helyi kezdeményezések és gazdasági egyesületek létrejöttéről beszélhetünk. Az új állat- és növényfajták, technikai eszközök és eljárások elterjedését népszerűsítő egyesületek, társaságok 1925 után kezdtek alakulni, de virágkorukat az 1930-as években élték. A mezőgazdaság egyre mélyebb recessziója is elősegítette működésüket. Sajnos az általános forráshiány, valamint a szervezetek belső ellentétei miatt hatásuk korlátozott volt, de helyenként kiemelkedő részeredményeket - pl.: nemzetközi díjak, tudományos publikációk - értek el. 119
