Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Sarlós István: Mezőgazdasági egyesületek kulturális tevékenysége Baján a két világháború között
Sarlós István A tanulmány célja és felhasznált forrásai A két világháború közti Bács-Bodrog vármegyének legnagyobb helyi mezőgazdaságot támogató, fejlesztő egyesülete volt a Baja Városi Gazdasági Egyesület és két elődszervezete, a Bács-Bodrog Vármegyei Fajbaromfi-, Galamb- és Nyúltenyésztők Egyesülete, valamint a Bajai Szőlősgazdák Egyesülete. Tanulmányomban e három mezőgazdasági szervezet Baján és környékén kifejtett kulturális és ismeretterjesztő tevékenységét mutatom be. Az 1935. április 7-én alakult Baja Városi Gazdasági Egyesület iratai töredékesen maradtak fenn a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. Az egyesület alapszabálya és levelezése teljesnek mondható, de jegyzőkönyvei csak 1940-ig vannak meg. Emellett az egyesület tagjait a 4 db tagsági füzetből ismerhetjük meg. A takarékpénztári és pénztári naplókkal, valamint a rézgálic beszerzéséhez kapcsolódó iratokkal nem foglalkoztam részletesen, mert ezek nem képezték a téma tárgyát. Az 1926-ban alapított Bács-Bodrog Vármegyei Fajbaromfi-, Galamb- és Nyúltenyésztők Egyesületének iratai még hiányosabbak. Mindössze az egyesület jegyzőkönyve maradt fenn 1928—35 között.1 A Bajai Szőlősgazdák Egyesületének nem maradt fenn iratanyaga, e szervezetről csak a várostörténeti monográfiákban és a helyi sajtóban találtam adatokat. Az egyesületek tagjainak Baja város életében kifejtett egyéb tevékenységéről elsősorban a közigazgatási iratanyagban találtam forrásokat. Az egyesületi élet bizonyos elemei rendszeresen megjelentek a helyi sajtóban is, ebből az anyagból a Bajai Újságot használtam fel. A levéltári források mellett Baja város történetéről jelentős szakirodalom állt rendelkezésemre. A két világháború között megjelent, a magyar városok és községek rövid történetét bemutató monográfia sorozat Bács-Bodrog vármegyére vonatkozó kötetét 1934-ben adták ki. Ezért Rapcsányi Jakab munkájában Bács-Bodrog Vármegyei Fajbaromfi-, Galamb- és Nyúltenyésztők Egyesületéről és a Bajai Szőlősgazdák Egyesületéről találhatunk csak információkat. 1989-ben jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában Baja történetét a kezdetektől 1944-ig feldolgozó várostörténeti monográfia, amelynek két világháború közötti fejezeteit Faludi Gábor és Gergely Ferenc írták. E munka a város közigazgatási és politikai történetet helyezi előtérbe, a gazdaságról kevesebb információt tartalmaz, az egyesületi életről meg szinte semmit sem. A Bajai Szőlősgazdák Egyesülete Baján és környékén a szőlőművelés komoly hagyományokra tekint vissza annak ellenére, hogy a város környéki területek nem alkalmasak a minőségi szőlőtermesztésre. A város keleti részén lévő homokos talajt nagyrészt szőlővel - kisebb részben 1 A Bács-Bodrog Vármegyei Fajbaromfi-, Galamb- és Nyúltenyésztők Egyesületének jegyzőkönyvét a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) X. 101. A Bács-Bodrog Vármegyei Fajbaromfi-, Galamb- és Nyúltenyésztők Egyesületének iratai (a továbbiakban: X. 101.) elnevezésű fond tartalmazza (98 oldal), de a Baja Városi Gazdasági Egyesület a megalakulása után szintén ezt a jegyzőkönyvet használta (további 73 oldal). így az egyesület iratanyaga a X. 125. A Baja Városi Gazdaság Egyesület iratai (a továbbiakban: X. 125.) fonddal együtt kutatható. 120
