Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA: A LÁNYOKTATÁS KEZDETEI KISKUNFÉLEGYHÁZÁN

Bár e magániskola működésére nincs közvetlen bizonyíték, azt tudjuk, hogy az 1870-es években létezett magán lánynevelő-intézet a városban, sőt nem is egy. 1874-ben a jászkun kerületi tanfelügyelő felhívta a város figyelmét, hogy nemcsak fiúk, hanem leányok számára is felső nép-, vagy polgári iskolát állítson fel. Erre válaszul a város - úgyszólván felülbírálva az 1868. évi 38. tc. 59. és 67.§-ait

29 - kijelentette, hogy „minthogy itt 2 magán nevelőintézet is van olyan, hogy ezekből egyenesen mehetnek a növendékek a leánytanító képezdébe, tehát ezeket is ez időszerint teljesen elegendőnek látván a közgyűlés ezekiránt nem kíván ezúttal intézkedni/''

30 A tanfelügyelő azonban ismételten utasította a várost, hogy a törvény értelmében, mint 5000 lakosnál népesebb település, köteles a népoktatási felsőbb iskolák közül egyiket vagy másikat mind a fiúk, mind a lányok számára felállítani. ty

A felsőbb népiskola vagy polgári iskola leányosztályait a Félegyháza városában fennálló magán nőnövelö intézetek már csak annál fogva sem pótolhatják, mert azok egyszerűen csak 6 osztályú elemi iskolák s engedélyök sincs rá, hogy felső népiskolai vagy polgári iskolai tanintézeteket helyettesítsenek, s azonfelül mint magán iskolák sokkal magasabb tandíj mellett működnek, mintsem hogy minden szülő úgy járathatná gyermekeit ez intézetekben, mint járathatná a városi felső népiskolába vagy po/g.[ári] iskolába."^ A város továbbra is az olcsó, halogató taktikát választva annyiban hagyta az ügyet, és még hosszú évekig nem tett eleget a törvény által előírt kötelezettségének. A leányaik műveltségét és nevelését szem előtt tartó szülők pedig, ha tehetősek voltak, nevelőnőt fogadtak lányaik mellé, ha csekélyebb vagyonnal rendelkeztek, akkor továbbra is a helyi magán leányiskolákba járatták gyermekeiket. Ezek működéséről - éppen magánjellegük miatt - kevés információ áll rendelkezésre. Azt tudjuk, hogy 1877-ben „Veber (Weber) Irma és Hermin kisasszonyok vezetése alatti egyedül működő nevelő intézetnek bezáratását" rendeli el a városi tanács toroklob járvány miatt.

32 1 8 8 3-ben már több magán népiskoláról is szó esik: Böhm Róza, Véber (Weber) Irma és Leichter Berta kisasszonyok leánynevelő-intézményeiről tudósít a helyi sajtó.

33 A magániskolák kezdetleges voltát említi meg egy 1882-es forrás is: „Sajnos, hogy a három elemi osztályon fölül semmi sincs, ami a leányok továbbképzésére utat nyitna. Van ugyan Félegyházán még két magán nőnövelde is, de azok inkább csak az elemi ismereteket nyújtják, nem pedig a további oktatást, mint szükséges volna, de erre felszerelésük hiányainál fogva nem is vállalkozhatnak." 4 Bizonyos megszorításokra és ellenőrzésekre került sor 1883-ban, mikor is a királyi tanfelügyelő írásban közölte, hogy Böhm Róza, Leichter Berta, Weber Hermin és Weber Irma okleveles tanítónőknek csak akkor engedélyezi Félegyházán a hatosz"

9 1868: XXXV11I. tc. A népiskolai közoktatás tárgyában. 59.§.: „Oly falvak és városok községei, melyek kebelökben legalább 5000 lakost számlálnak, kötelesek felsőbb népiskolákat, vagy ha anyagi erejök engedi, polgári iskolákat állítani s tartani fenn." 67. §.: „Nagyobb községek, melyeknek anyagi ereje engedi, kötelesek felső népiskola helyett polgári iskolákat állítani és tartani fenn, a község lakosai számára felekezti különbség nélkül. " MAGYAR Törvénytár 1896., 458-459. 30 BKMÖL V. 171 /a. Kiskunfélegyháza Város Képviselőtestületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban BKMÖL V. 17l/a.) 1874. szeptember 29., 95. határozat. 31 BKMÖL V. 171 /b. Kiskunfélegyháza Város Képviselőtestületének iratai. Közgyűlési iratok. L. 36. F. 2. Cs. 28. Sz. 9. 32 BKMÖL V. 174/a. Kiskunfélegyháza Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek (továbbiakban BKMÖL V. 174/a.) 1877. július 17., 359. határozat. 33 Félegyháza, 1883. március 18. 2. o., július 1. 3. o., augusztus 5. 3.o., december 9. 3. o. 34 SZERELEMHEGYl Tivadar, 1882, 260. o.