Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA: A LÁNYOKTATÁS KEZDETEI KISKUNFÉLEGYHÁZÁN

tályos elemi magán-leányiskola állítását, ha a tanítónők az iskolájuk helyiségét, felszerelését, tantervét és a netalán még igénybe veendő tanerőket illetőleg az 1868. évi 38. törvénycikkhez és az egyéb idevonatkozó miniszteri rendeletekhez szigorúan alkalmazkodnak.

35 A magán lányiskolákban oktatott tananyagról keveset mondhatunk, de például Leichter Berta intézete törekedett a nívósabb képzésre, és a helybeli tanítóképezde egyik tanárának bevonásával próbált magasabb oktatási színvonalat biztosítani.

36 Böhm Róza kisasszony nagyjából másfél évtizedig működtette a városban magániskoláját, ahol németül és franciául is tanulhattak a lányok. A sajtó kedvezően nyilatkozott intézményéről: „Mindenesetre nőnevelésünk terén nagy hézagot tölt be Böhm Róza kisasszony, ki finom modorával, műveltségével, alapos képzettségével a kis tanítványok lelkébe nemes tápot ont."

11 Az 1880-as évek második felében még egy magán-leánynevelőintézeti kezdeményezésről van tudomásunk, mégpedig 1887-ből. A lányok helyi oktatásának hiányosságait pótolandó, a helyi sajtó a magániskolákat ajánlja figyelembe: ,Jlyen eszköz a magán nőnevelőintézet, hol a lányok kellő társadalmi műveltséget és némi képzettséget sajátítanak el. A budapesti Schubert nővérek, kik felső nép- és polgári iskolai tanítóságra vannak képesítve egy magán nevelőintézetet szándékoznak nyitni a jövő tanév kezdetén városunkban, ha kellő pártfogásban részesülnek.^ A magán lánynevelő-intézetek azonban nem elégítették ki a magasabb iskoláztatás iránti óhajt. Az 1870-es évektől Félegyháza, ha lassan is, de elindult a polgárosodás útján. Hitel- és pénzintézetek nyíltak a városban, fellendült a gazdaság és a kereskedelem, új üzemeket (gőzmalom, hengermümalom, téglagyár, nyomda, gyufagyár, szikvízüzem és ecetgyár) alapítottak. A fejlődés ellenére Félegyháza megmaradt mezőgazdasági jellegű, de élénk kereskedelemmel és némi helyi iparral rendelkező városnak. Bár nőtt a polgárosodott családok és az értelmiségiek száma, de az összlakossághoz viszonyítva még mindig nagyon kevesen voltak. A gazdasági és társadalmi fejlődés mellett egyre szembetűnőbb volt a város kulturális elmaradottsága, a helyi tanügy mostoha helyzete. Még kirívóbb volt ez a lányoktatás terén, hiszen a városban a fiúk részére már működött algimnázium és állami tanítóképezde is. Egyre sürgetőbb lett az a lakossági igény, hogy a városban minél előbb alakuljon egy városi vagy állami fenntartású felsőbb szintű lányiskola. Az erre irányuló törekvéseket megelőzte azonban az elemi oktatás területén tapasztalható bizonyos szintű konszolidáció. Megszaporodtak a város területén lévő elemi iskolák, a lányokat képezdét végzett tanítónők tanították, a lánytanulók anyakönyvei is az elemi népiskolák igazgatósága alá tartoztak már, mint korábban a fiúkéi. Bizonyos tanügyi reformok is kialakulóban voltak, kezdeményezték például egy önálló népiskolai igazgatói állás létrehozását. BKMÖL V. 175/b. Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: BKMÖL V. 175/b.) I. 436/1883.; I. 580/1883. Félegyháza, 1883. augusztus 5. 3. o. Félegyházi Hírlap, 1887. június 26. 3. o. Uo, 1887. július 10. 3.0.