Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - KEMÉNY JÁNOS: A TISZTI FŐORVOS JELENTÉSE A BELÜGYI ÁLLAMTITKÁRNAK A BAJÁN, 1942. OKTÓBER 11-ÉN RENDEZETT ZÖLDKERESZTES „EGÉSZSÉGNAPRÓL" (FORRÁSKÖZLÉS)
KEMÉNY JÁNOS A TISZTI FŐORVOS JELENTÉSE A BELÜGYI ÁLLAMTITKÁRNAK A BAJÁN, 1942. OKTÓBER 11-ÉN RENDEZETT ZÖLDKERESZTES „EGÉSZSÉGNAPRÓL" (FORRÁSKÖZLÉS) A két világháború között az általános egészségvédelmi munka az 1925. évi XXXI. tc. alapján létesített Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) feladatkörébe került. Ennek a munkának a megindulásától kezdve zöldkereszt volt a jelvénye, ezért hívják ezt a munkát zöldkeresztes egészségvédelmi munkának, a védőnőket pedig zöldkeresztes testvéreknek. A zöldkeresztes egészségvédelmi munkát az OKI feladatai közé sorolták. 1933-ban a magyar kormány 10 évre tervet fogadott el, ennek alapján épült ki az általános egészségvédelmi munka az akkori Magyarországon. 1 Az 1933-ban létrehozott Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat munkája a Rockefeller Alapítvány, illetve a bankoktól, gyáraktól, biztosítóintézetektől összegyűjtött „Faluszociális Alap" anyagi segítségével indult. Nem specializált, hanem megelőző munkát kívánt végezni, amely magában foglalta a falusi anya- és csecsemő-, felnőtt- stb. egészségvédelmet, a népbetegségek (tuberkulózis, nemi- ill. fogbetegségek stb.) prevencióját, a családok szociális gondozását (a szociális nyomor okainak kutatását, felmérését és megszüntetését), a szegény betegek otthoni ápolását, a szűrések megszervezését és az egészségügyi propagandát is. A Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat keretében védőnői hálózatot hoztak létre (a szociális gondozás lebonyolítására), az országot egészségügyi körzetekre osztották, hangsúlyt fektettek a vízellátás javítására, a gyógyszerellátás ellenőrzésére, az emberek higiéniás szokásainak fejlesztésére, közegészségügyi laboratóriumokat, falusi egészségházakat, iskolafogászatokat, napközi otthonokat, tüdőbeteg-gondozókat stb. hoztak létre. Az egészségvédelem fejlődésére jelentős hatást gyakorolt az 1936. évi IX. tc. Ez államosította a tisztiorvosi szolgálatot és lehetővé tette, hogy a magángyakorlattól mentesülő magyar királyi tiszti főorvos és tisztiorvos több időt és energiát fordítson az egészségvédelmi munkára is. Az 1940. évi VI. tc. és ennek végrehajtási rendeletei építették ki a magyar egészségvédelem szervezetét. 3 A fenti törvénycikk alapján kiadott 1000/1940. BM. számú rendelet határozta meg a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat (ZESZ) feladatait. Ez azt jelentette, hogy 1940-től a ZESZ állami szerv lett, és mint ilyennek a célja, a népesség különösen veszélyeztetett korcsoportjaiban a megbetegedések 1 KONTRA László, 1942. 435. o. 2 Révai Új Lexikona, 2006. XVIII. k. 878-879. o. 3 KONTRA László, 1942. 435. o.; SCHOTZ Kornél, 1942. 277. o.