Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA: ÖREGDIÁK-TALÁLKOZÓ ÉS MÓRA-EMLÉKTÁBLA-AVATÁS KISKUNFÉLEGYHÁZÁN 1935-BEN
Móra halálát követően, 1934 tavaszán fogalmazódott meg a véndiákok társaságában az a gondolat, hogy egy tömeges diáktalálkozót kellene szervezni Félegyházán, ahol méltóképpen lehetne tisztelegni az irodalmi és régészeti munkáiról híressé vált egykori diáktárs emléke előtt, egy emléktábla-avatással. Az ünnepséget 1935ben tervezték megtartani, három cél szem előtt tartásával: - Mórának, aki az egykori diáktársak közül egyedül tett szert országos hírnévre, méltó emléket akartak állítani egykori diáktársai a hajdani közös alma mater falán. - 1935-ben múlt 40 éve, hogy első ízben tettek érettségi vizsgát az algimnáziumból főgimnáziummá fejlődött félegyházi intézményben, tehát maga a főgimnázium is ekkor volt 40 éves. - Az emléktábla avatása miatt Móra volt osztálytársait is meg kellett hívni az ünnepélyre, annál is inkább, mert nekik a 38 év alatt még nem volt érettségi találkozójuk. Sőt, a Mórára való emlékezés kapcsán mindazon évfolyamokat is értesíteni kellett, akik annak idején Mórával egyidejűleg taposták az intézet küszöbét (vagyis 1895 és 1904 között szereztek érettségit), akkor is, ha ezen évfolyamoknak nem volt esedékes az 5 évente tartandó érettségi találkozója. Ehhez a 10 évfolyamhoz jött még az az 5 osztály, akik egymástól 5 év különbséggel végeztek az intézményben, de már két alkalommal (1925-ben és 1930-ban) is együtt tartották meg érettségi találkozójukat. Összesen tehát 15 évfolyam volt diákjait próbálták meg összehívni. E nagyszabású ünnepség megszervezésének oroszlánrészét egyedül a Félegyházi Vén Diákok Társaságának egyik alapító tagja, Lászlóffy Mihály vállalta magára, aki annak idején - Torontál megyei sváb családból származó cserediákként - két évfolyammal Móra Ferenc előtt érettségizett. Abban az időben még Eisler Mihály volt a neve, később magyarosított - édesanyja nevét felvéve - Lászlóffyra. Jogi pályára lépett, Erdély különböző városaiban volt bíró, majd Trianon után áttelepült Magyarországra és Kiskunfélegyházán is működött a járásbíróságnál menekült bíróként. Később Pestre költözött, ahol ítélőtáblai tanácselnök lett. 14 Az ünnepély előkészítésének nehézségei A két előző közös érettségi találkozó (1925, 1930) megszervezése is Lászlóffy nevéhez fűződik 15 , tehát már kellő tapasztalatok birtokában fogott az 1935-ös összejövetel előkészítéséhez. Minden érintett évfolyamból megkeresett egy személyt (voltak „kipróbált" emberei azokból az évfolyamokból, akikkel 1925-ben és 1930-ban már tartottak közös találkozókat, de voltak, akiket ismeretlenül, esetleg a félegyházi gimnázium igazgatójának ajánlására keresett meg levélben), akiket megbízott az egykori osztálytársak hollétének kiderítésével, a fontosabb személyes információk begyűjtésével (esetleges névváltoztatás, végzettség, foglalkozás, égőknél lakcím, elhunytaknál a halálozás dátuma, eltemetés helye). Szintén az ő feladatuk volt az egykori tanárok névsorának összeállítása is. Ezekre az adatokra több okból is szükség 14 KMFGI Lászlóffy Mihály emlékei. 15 KMFGI Lászóffy Mihály levelei. 7. levél, Feuer Jánoshoz, a Félegyházi Közlöny szerkesztőjéhez (1934. április 18.)
