Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - KEMÉNYNÉ PINTÉR ILONA: ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS DUNAPATAJON AZ 1919-ES VÉRENGZÉS 20. ÉVFORDULÓJÁN
KEMÉNYNÉ PINTÉR ILONA ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS DUNAPATAJON AZ 1919-ES VÉRENGZÉS 20. ÉVFORDULÓJÁN A Tanácsköztársaság elleni dunapataji ellenforradalmi megmozdulás 1919. június 18-án este a katonai sorozás elleni tiltakozó gyűléssel kezdődött, és 23-án délután egy összecsapást követő akasztással fejeződött be. A lakosság és a Szamuely Tibor vezette vöröskatonák közötti június 23-ai összecsapásban és az összecsapás utáni órákban 63-an haltak meg a községben 1 , valamennyien férfiak. 13 főt felakasztottak, a többiek harc közben és az azt követő lövöldözésben haltak meg. Az áldozatok közül 46 dunapataji illetőségű volt, 4-nek a kiléte ismeretlen, a többiek döntően a környékbeli községekből valók. Arról nincs adat, hogy a vörösök hány embert vesztettek. Hihetnénk, hogy a négy ismeretlen holttest az övék volt - nehéz elképzelni, hogy ismeretlenek maradnak, ha a községből vagy a környékről valók -, de tény, hogy a dunapataji halotti anyakönyvbe beírt valamennyi áldozat ellenforradalmi vértanú. Mindegyik áldozatnál - az ismeretleneknél is - be van írva az anyakönyvbe, hogy „a 11 213/1921 BM. számú körrendelet értelmében a nemzeti ügy és a keresztény erkölcs szolgálatában vértanúhalált halt". Róluk emlékeztek meg 1939. június 18-án, egy nagyszabású emlékünnep keretében, emlékművük, a vértanúk oszlopa előtt. Az vérengzést megelőző napok eseményei A következőkben röviden összefoglalom az 1919. június 18-a és 23-a között eltelt hat nap legfontosabb eseményeit az egyik résztvevő, Gyenizse Antal községi jegyző visszaemlékezése" alapján: 18-án este a másnapra kitűzött sorozás miatt gyűléseztek a férfiak a pataji ún. külső vendéglőben. Az emlékező jegyző szerint a hangulatot az határozta meg, hogy „a 4 és fél éves világháború után mindenki tönkrement családi tűzhelyének és gazdaságának a mikénti helyreállításán gondolkodott és a nehéz megélhetés nyomorúságaival inkább törődött, mintsem hogy a kommunista uralom fönnmaradásáért katonáskodjék". Mind a korabeli, mind a későbbi dokumentumok következetesen 63 áldozatról beszélnek, de a halotti anyakönyvbe csak 62 haláleset van bejegyezve. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XXXIII. l/a. Állami anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye. Dunapataj halotti anyakönyv 86-105., 107-125, 130-131., 133., 137-139., 142-145., 150-153., 156-159., 173-176. és 180. számú bejegyzés BKMÖL V. 320/c. Dunapataj nagyközség (1639-1870-ig mezőváros) iratai. A nagyközség polgári kori iratai. Külön kezelt iratok 5. Községtörténeti adatok 1-18.
