Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - CSERI GÁBOR: FEJEZETEK A KISKUNHALASI CSIPKEHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL

1937-ben a Csipkeház képviseletében csipkevarrók vettek részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron: az évben először a tenyészállatvásáron mutatták be a Csipkeházat. A vásáron való bemutatást a polgármester anyagi feltételekhez kötötte: „..ezt a város súlyos anyagi helyzetére való tekintettel, - saját költségükre foganatosíthatják. Egyben közlöm, hogy a csipkekészítő leányok elszállásolását és ellátását, továbbá félárú vasúti jeggyel való ellátását is a Tek. Címnek kell vállalni. [...] A városnak és a csipkeháznak ezenkívül is megvannak ezzel kapcsolatos kiadásai, mert a leányok távollétük alatt a munkától elvonatnak, melynek anyagi vonatkozású hátrányai elég tekintélyes összeget képviselnek, s azonfelül a Csipkeház bebútorozása is a városnak költségeket okoz. "

34 Az vásár ügyvezető elnöke és alelnöke a következőket írták Budapestről a polgármesternek: „...a Nemzetközi Vásár „hímes magyar udvar "-ában épülő parasztházban hajlandók vagyunk legfeljebb hat halasi csipkeverő leánynak helyet adni, hogy ők a Nemzetközi Vásár több mint 800.000 főnyi látogatója előtt a halasi csipkevarrás művészetét bemutathassák Ez a hely díjmentes. Ezenkívül hajlandóak vagyunk legfeljebb hat leány számára a Kiskunhalas-budapesti szakaszra díjmentes vasúti jegyet szerezni. Nevezettek ebédje ügyében a vásárterületi vendéglősnél fogunk intézkedni. Az elszállásolást illetőleg a Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalával léptünk összeköttetésbe és amennyiben ezt díjmentesen nem vállalják, az esetben a vásár fogja azt megtéríteni. Ha nagyon szükséges, a reggeli kérdését is rendezni fogjuk, a vacsoráztatás azonban már komplikációkat okozna."

35 1939-ben a fennállásának 500. évfordulóját ünneplő Kiskunhalas városát „magyar Brüsszelnek" nevezte a sajtó. A Csipkeház, amely ez idő tájt a munkaterem és a múzeum funkcióit is ellátta, kicsinek bizonyult, mivel a csipkemühelyben dolgozók létszáma közel száz főre duzzadt, és állandó csipkekiállítás is nyílt. Ezért 1939-ben az épületet kibővítették: az alápincézett, az ablakokig téglából, azon felül vályogból épült L alakú épülettömb mellé annak fordított mását helyezték el, és a kettőt egy nyitott tornácfolyosóval kötötték össze. Az ünnepélyes átadásra 1939. június 6-án került sor. A terveket Latabár Károly ipannűvész készítette, halasi részről pedig Dobó Kálmán és Grósz Ferenc jegyezte.

36 A polgármester ezúttal is több helyre folyamodott pénzügyi segítségért - a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének így indokolta kérelmét 1938. február 16-án: „A Halasi Csipkeház minden komoly akcióban rész vesz, így a Nemzetközi Vásáron az elmúlt évben is megjelent és a vásárt látogató Miklas osztrák köztársasági elnöknek adott uzsonna helyéül is a Halasi Csipkeház kiállító terme lett, mint legméltóbb kijelölve."

21 BKMÖL Kkh. R. V. 274/b. A 4899/1937. alapszámhoz tartozó 3204/1937. sz. irat. Uo. A 4899/1937. alapszámhoz tartozó 4534/1937. sz. irat. SZŰCS Károly-SZAKÁL Aurél, 2001. 57. o. Grósz Ferenc (1900-1962) városi főmérnök. 1925-ben építészmérnöki diplomát szerzett, Budapesten kezdett el dolgozni. 1934-ben hazatért Kiskunhalasra. A Csipkeház építésénél szakmai tanácsadóként közreműködött. 1945-ben Dobó Kálmán főmérnök mellett dolgozott a városházán. Később átvette a főmérnöki tisztséget, amit 1960-as évekbeli nyugdíjazásáig viselt. (Forrás: SZAKAL Aurél (szerk.), 2002., 178-179. o.) BKMÖL Kkh R. V. 274/b. 1810/1938.