Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - CSERI GÁBOR: FEJEZETEK A KISKUNHALASI CSIPKEHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL

A képviselőtestület közgyűlési kivonata 1938. március 14-én az üggyel kapcsolatban a következőket írja.: „a Csipkeház bővítése szükségessé vált, miért is polgármester több helyen tett eredményes lépéseket az iránt, hogy a szükséges építési költségek jelentékeny részét adományok útján megszerezze [.. .]".

38 A közgyűlési határozat az építési költségek fedezetét is megjelölte. „ ÍJA M.Kir. Iparügyi Minisztériumtól kapott államsegély 6.000 P 2.1 A Hangya Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet adománya 10.000 P 3. /A Külkereskedelmi Hivatal adománya 5.000 P 4. /Az Országos Mezőgazdasági Kamara adománya 500 P 5. /A M. Kir. Belügyminiszter Úr 188. 622/IX. 1938.sz.rendeletével az ínségenyhítő tevékenység költségvetéséből fölhasználni engedélyezett 6.000 P Összesen: 27.500 P azaz Huszonhétezer ötszáz pengő erejéig."

29 Egyéb célokra (telekrendezés, bútorozás) a törzsvagyonból 4500 P-t különítettek el.

40 Az építkezést a határozat a következőkkel is indokolja: ,^iz önálló gazdasági népiskola leánynövendékei örömmel járnak csipkevarrást tanulni és nem egy csipkevarrónő válik be azok közül is, de a tanuló lányok elhelyezése most már teljesen lehetetlen, holott igen fontos, hogy városunk szegény sorsú nőlakosai közül minél többen kedveljék meg már fiatal korukban a csipkevarrást és minél többen járuljanak hozzá kenyérhez jutásuk mellett a város művészi jó hírének emeléséhez [...] Az építkezés kivitelénél a másik építkezésnél is engedélyezett könnyítéseket azért engedte meg a képviselőtestület, mert ez az épület csak másodsorban jön mint lakó épület számításba, másrészt takarékossági szempont is vezette a képviselőtestületet, harmadsorban, mert a felmenő falak egy részének vályogból való építése az épület kisvárosijellegét is kiemeli.''''

41 A belső berendezés végül 8000 pengőbe került, ezért szükség volt további pénzforrásra.

42 Végül az iparügyi miniszter utaltatott 4200 pengőt a polgármesternek.

43 A belső munkafolyamatokról a megbízott iparművész, Latabár Károly leveleiből tudhatunk meg részleteket. Utóbb, az elszámoláskor, a művész és a város között nézeteltérés támadt, amelyről így ír a Latabár: ,^4bban a hitben éltem, hogy a Polgármester Úr által nekem megígért vasúti költségmegtérítést meg kaphatni a várostól, mert én ígéretemhez híven, sokkal többet nyújtottam Kiskunhalas városának, mint a régi Csipkeház tervezői. Ennek igazolt bizonyítékait azóta, az újságok megBKMOL Kkh R. V. 274/b. A 3712/1938. alapszámon található 56/1938. kgy. szám. Uo. Uo. Uo. BKMÖL Kkh R. V. 274/b. 12 412/1938. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal a segélykérelmet elutasította: „Meg kívánjuk ezúttal is jegyezni, hogy Hivatalunk a gondozására bízott idegenforgalmi érdekek szemmel tartásával idegenforgalmi értékű létesítmények létrejöttéhez mindenkor a lehetőség határain belül kézséggel ad anyagi támogatást, de csak addig, amíg a létesítmény megvalósul és a kezdet nehézségein túl van. A bővítések és további törekvések már az érdekeltség feladatát képezik és Hivatalunk sokirányú erkölcsi és anyagi igénybevétele folytán nem nyújthat további anyagi támogatást, sőt éppen ellenkezőleg, ellenőrizni és felügyelni kíván arra, hogy támogatása útján létrejött intézmény működése megfelel-e a magyar idegenforgalom érdekeinek [...]". BKMÖL Kkh. R. V. 274/b. 12 597/1938. Uo. 14 344/1938.